Mi az oka, hogy a porckopás napjainkra népbetegséggé vált?

A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a felnőtt korú lakosság közel egyharmadát érinti. Igen súlyos probléma, hisz a folyamattal együtt járó erős fájdalom és ízületi merevség gyakran okoz jelentős mozgáskorlátozottságot.

Sokak számára az ún. porcépítő szerek jelentik az egyetlen reményt, abban bíznak, hogy a pirulák segítségével – amint azt a hirdetésekben szereplő karcsú és akrobatikus mozgású nagyszülők sugallják – meggyógyulhatnak. Vajon valóban újraépítik az elkopott porcot a különféle szerek?  Ahhoz, hogy választ tudjunk adni a kérdésre, mindenekelőtt tisztáznunk kell, mi az az ízületi porc, és mi okozza kopását.

Az ízületi porc és szerepe

Az ízületek az egymás felé néző csontok végeit kötik össze, és a különféle mozgások (feszítés, hajlítás, közelítés, távolítás stb.) kivitelezésében játszanak szerepet. Az ízületben találkozó csontok végét porc borítja, amely egyrészt távol tartja egymástól a csontokat, másrészt simává teszi azok felszínét, így megkönnyíti egymáshoz viszonyított elmozdulásukat.

A porckopás

Az egészséges porcszövetben a szövet növekedési szakaszának lezárulta után a porc le- és felépülése egyensúlyban van. Az ízületi porcok állapotát ettől kezdve a porcsejtek által termelt sejtközötti állomány minősége és mennyisége, azon belül pedig víztartalma határozza meg. Ízületi porckopásról akkor beszélünk, amikor valamilyen okból kifolyólag felborul az egyensúly, a lebontás nagyobb mértékűvé válik, mint a felépítés. Ilyenkor a porc idő előtt, akár már fiatalkorban leépül, így nem képes súrlódást gátló, mozgást megkönnyítő szerepét hatékonyan betölteni. Ha ugyanis a porcszövet sejtközötti állományában csökken a vízmegkötésre képes proteoglikánok (glükózamin és kondroitin) mennyisége, a porc veszít víztartalmából, rugalmassága csökken, sérülékenyebb lesz. A rugalmatlan porc terhelés hatására mikrosérüléseket szenved, ami további leépülési folyamatokat indíthat be. Jóval nagyobb terhelés, fokozott nyomás éri tehát a csontokat, ami nem csak jelentős fájdalommal, de az ízületek rendszeres gyulladásával is együtt jár. A porc teljes pusztulásának következményeképp a csontok egymáson súrlódnak, ami szinte elviselhetetlen fájdalmat, ezáltal az adott ízület mozgásképtelenségét okozza.

Mitől kopik a porcszövet?

A fejlett társadalmakban drámai méreteket öltő túlsúly és elhízás, az ülőmunkával és a mozgásszegény életmóddal együtt járó rossz testtartás illetve az egyoldalú, megterhelő sportok egyaránt felgyorsítják a porckopás folyamatát, hisz drámai mértékben fokozzák az ízületek terhelését. Bár mindenki szembesülhet az artrózissal, mégis azoknál alakul ki korábban, akik korán, sokat és intenzíven sportoltak, vagy fiatalabb korukban térdsérülést szenvedtek. Amennyiben fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk reggel vagy fizikai megterhelést követően, gyanakodhatunk erre a problémára.

Első olvasatra könnyen juthatunk a sokak számára önigazolásnak hangzó felismerésre, hogy legjobb, ha egyáltalán nem sportolunk.  Ugyanakkor bármilyen furcsán is hangzik, a rendszeres testmozgás hiánya szintén artrózis kialakulásához vezet. A szövetek nagy részével ellentétben ugyanis a porcokban nincsenek erek, így a porcszövet táplálása közvetett formában, diffúzióval történik az ízületi folyadék illetve a csont felől. Ezt a folyamatot a mozgás segíti leginkább. A közhiedelemmel ellentétben a porcok idő előtti elkopásának egyik legfőbb kiváltó oka tehát nem a helyes használat, hanem épp annak hiánya.

Egy tanulmányban olyan személyeket vizsgáltak, akik egyáltalán nem mozogtak, akik közepes intenzitású kardiomozgást és erősítést végeztek, és olyanokat, akik intenzíven edzettek. A náluk végzett MRI vizsgálatok azt igazolták, hogy térd porcai a könnyű mozgást végzők körében a legegészségesebbek, megelőzve a nem sportolókat és az erősen edzőket is.

 

Mit tehetünk?

Erősen csökkenthetjük az artrózis rizikóját, ha figyelünk a testsúlyunkra, valamint tartózkodunk a kockázatos és a túl intenzív mozgásformáktól. Ilyen szempontból sokkal kedvezőbb választás lehet az úszás, a természetes talajon végzett séta, vagy az elliptikus tréneren való edzés, mint a térdet erősebben igénybe vevő tenisz, foci vagy futás. Viszont mozogni mindenképpen szükséges, hiszen a mozgásszegénység tovább növeli az esélyt a térdproblémák kialakulására.

Forrás: balance blog

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!