Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az a több mint 1 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.
Mely hatások gyengítik az immunrendszert?
- Az egyoldalú, szélsőséges és rostszegény táplálkozás, de leginkább a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, fehérrizs), amelyek úgy gátolják az immunsejtek mozgását, mint a sár a mocsárba ragadt katonát, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem.
- A mesterséges ételekben található adalékanyagok, amelyek egyre több allergiás tünetet okoznak. Ezek ugyanis nemcsak ízlelőbimbóinkat, hanem immunrendszerünket is megtévesztik.
- Az elégtelen folyadékbevitel miatt csökkent vérmennyiség, amely az immunsejtek mozgásterét szűkíti.
- A mozgáshiány, amely – a kedélyállapot romlása mellett – az ellenállóképességet is csökkenti.
- A kimerültség, a stressz, az alváshiány, a lelki egyensúlyvesztés, amelyek nemcsak energiát vonnak el, de gyengítik is az immunrendszert.
- Az antibiotikumok, amelyek a kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is tizedelik.
Ennek következtében az elpusztuló bélbaktériumok helyét más kórokozók foglalják el, amelyek ugyan nem mindig agresszívek, de megvan az a képességük, hogy kitöltik a megüresedett helyeket, és ezáltal az ember immunrendszere nagymértékben gyengül. A csecsemő 95%-os bélflórájával szemben egy mai felnőtté mindössze 20% körüli – döntően az életmód és táplálkozás következtében. A természet nagylelkűsége, hogy a szervezet még így is életképes marad, noha védekezőképessége nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiás és nehezen értelmezhető autoimmun betegségek hátterében hasonló okok is állhatnak.
Mit okozhat a hasznos bélflóra nagymértékű csökkenése?
Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezek a baktériumok adják. A probiotikus baktériumok fokozzák a limfociták aktivitását. A limfociták pedig az immunoglobulin (a szervezet egyik immunanyaga – IgA) termelésért felelősek, amely támogatja a szervezetet, hogy ellenálljon a különböző vírusoknak és baktériumoknak.Ezek nagymértékű megfogyatkozása többek között bőrtüneteket (pl. ekcéma, kiütések), „allergiás” panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat (a puffadástól kezdve a hasmenésen át a gyulladásos betegségekig), hajkorpásodást és hajhullást, indokolatlan fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, memóriazavart, menstruációs görcsöket, nőgyógyászati gyulladásokat, gyakori megfázást, immungyengeséget (főleg ősszel), de akár meddőséget és sterilitást is okozhat.
A megoldás lehetőségei
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a probiotikumok alkalmazásakor az az első lépés, hogy a bélrendszert rostdús tápanyagok segítségével: nyers zöldséggel, idénygyümölcsökkel, gabonafélékkel, olajos magvakkal, gyógyteákkal kellően tisztítsuk meg. Megfelelő tisztítás után a probiotikumok alkalmazása már nem felesleges kiadás, hanem tartós befektetés.
Mivel életmódunk áthangolásában a táplálkozáson van a legnagyobb hangsúly, alapvető a helyes táplálkozási modell kialakítása, amelynek része kell, hogy legyen a hasznos baktériumok életfeltételeinek biztosítása is, hiszen e baktériumok „jól tartásával” önmagunknak teszünk jót. A következő lépés a hasznos bélflóra újraépítése pre- és probiotikummal.
Prebiotikumnak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrendkiegészítőket nevezzük. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.
A probiotikumok választásánál nemcsak az összetétel, hanem a koncentráció is fontos, vagyis az, hogy kellő nagyságrendű csírát tartalmazzon. Amennyiben ez egy kritikus értéknél – ez kb. 100 millió baktériumot jelent - kisebb, a gyomor sósavtartalmának hatására nagyobb részük elpusztul, és csak csekély hányaduk jut el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-tartalmának egy része is áldozattá válik a gyomorban, a fennmaradó hányad azonban képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson. A probiotikumokat mindig étkezés közben kell alkalmazni.
Mit nyerhetünk a bélflóra helyreállításával?
Elsősorban azt, hogy e hasznos baktériumok – a mi érdekünkben is – végezhetik feladatukat, és létükért cserébe segítenek megelőzni számos emésztőrendszerből induló betegség (gyulladás, daganat, allergia) kialakulását, szabályozzák a bélműködést, rendezik a székletet, számos létfontosságú vitamint termelnek, erősítik immunrendszerünket.
A probiotikus készítmények alkalmazása akkor jelent előnyt, ha párhuzamosan a táplálkozási modell is a helyes irányba változik, mivel életmódunkkal, táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segítjük vagy hátráltatjuk. Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz.
Forrás: webbeteg.hu
