Vajon miért működnek egyes diéták jól valakinél és fordulnak inkább visszájára másoknál?

Nekem sajnos nem jó a genetikám! Hányszor  hallunk hasonló kifogásokat nap mint nap, és valljuk be, nem minden alap nélkül! Valóban az alkatunk öröklött, mint a szemünk vagy a hajunk színe. Hogy néhány példát említsünk: van a bemondónő-alkat, aki felül nagyon vékony, vékony a dereka, lapos, talán még a hasa is kockás, de combos-fenekes és vaskos a lába. Aztán van a szélesebb forma, akinek vastagabbak az ízületei, csinos lábakon jár, de a dereka mindig vastagabb, a háta mindig szélesebb marad.

Aztán ott a valóban vékony alkat, verébcsontozattal, aki bármit megehet, mégsem hízik el, de általában ennek a típusnak is mindig van egy kis raktárzóna a derekán vagy a köldöke alatt.

Az, hogy ki hová hízik, vagy honnan tud lefogyni a legnehezebben, az öröklött, valóban alkati tulajdonság, és a hormonrendszerünkkel van összefüggésben. Nagyon leegyszerűsítve, alapesetben négyféle hormontípusba, vagy ezek kombinációiba sorolhatjuk az embereket, amely nemcsak a jellemző hízási területeket befolyásolják, hanem azt is, milyen élelmiszerekkel szeretünk "drogozni".

 Henry Bieler az ötvenes években izotópos vizsgálattal megfigyelte, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztására, az adott vizsgálati alanyoknál egyes belső elválasztású mirigyek vérellátása fokozódott. Intenzívebb szöveti működést és ezzel párhuzamosan növekvő energiaszintet tapasztalt, mely következtében a vizsgált alanyok fittebbeknek érezték magukat, és teljesítőképességük is javult. A részletes összefüggések feltárásával négy hormontermelő mirigyet és hozzájuk kapcsolódóan külön-külön négyféle élelmiszercsoportot határoztak meg, mint az anyagcserére erős hatással bíró elemeket.

A működési mechanizmus a következő: az egyes főmirigyre (normál és átlagos esetben egy személynek egy fő mirigytípusa van, de a táplálkozási szokásoknak köszönhetően – átmenetileg, de akár véglegesen is – több mirigy is jelezhet) jellemző kedvelt élelmiszer bevitelével a főmirigy működése fokozódik, az illető jobban érzi magát, tele van energiával, tehát szívesen fordul az ingerlő élelmiszerhez, gyakran és nagyobb mennyiségben fogyasztja azokat (drogszerű hatás). Ám a túlingerlés következtében a főmirigy reakcióképessége alábbhagy, ugyanahhoz az eredményhez már több és sűrűbb ellátás kell, de egy idő után az sem elég. A főmirigy elfárad, reakcióképessége és ezzel párhuzamosan az energiaszabályozó-képessége is lecsökken. Így egyre kevesebb tápanyag bevitel tud energiává alakulni, jön a fáradtság, beindul a raktározás, és gyarapodni kezd a testsúly.

Sajnálatos módon ez a hatás idővel mindenkinél jelentkezik, ha túl sokat visz be a főmirigy működését stimuláló élelmiszerekből. Viszont ez a megfigyelés részben arra is választ ad, miért működnek egyes diéták jól valakinél és fordulnak inkább visszájára másoknál.

Sőt, a hormonális beállítottságunk még azt is elárulja, hogy milyen típusú testmozgás hozza meg az igazi testösszetétel változást. Mert lefogyni még mindig sokkal könnyebb, mint átformálódni, s azt hosszú távon megtartani, és EGÉSZSÉGESNEK MARADNI!

Hogy segíteni tudjunk, a folytatásban néhány rövid jellemzést fogunk adni több részletben a lehetséges hormontípusokról és jellemzőikről, amiből könnyen te is magadra ismerhetsz!

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!