A visszérbetegség általában lassan, évek alatt alakul ki és sokáig panaszmentes marad.

A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszajuttatása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a 'visszeresség' kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére.

A visszérbetegségek döntő többsége az alsó végtagokon következik be, mivel a láb vénás rendszerét a tartós ülő vagy álló helyzetben túlzottan megterheljük. A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merevvé válnak az erek.

A vénafal károsodásának másik fontos faktora a fehérvérsejtek 'csapdába esése'. A megnövekedett vénás nyomás miatt a kiserekben fehérvérsejt dugók alakulnak ki, melyek a belőlük felszabaduló enzimek segítségével károsítják az érfalat. A hajszálerek és a kis vénák fala emiatt áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe.

A billentyűk elégtelen működése hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. A visszérbetegség ezen formáját nevezzük elsődlegesnek. Ezen betegeknél észlelhetőek a kötőszöveti gyengeség egyéb tünetei is, úgymint lúdtalpasság, aranyeres csomók megléte, sérvek, és megfigyelhető ezen kórképek halmozódása, gyakoribb előfordulása az adott családokban.

A visszérbetegség másodlagos formájáról akkor beszélünk, amikor a billentyűk nem megfelelő záródása a mély vénás rendszer elzáródása miatt (mélyvénás trombózis) alakul ki. A mélyvénák vérrög okozta elzáródásának oka pedig lehet műtét, szülés, baleset. Kialakulhat hosszantartó fekvés kapcsán, a lassult véráram miatt. Előidézhetik szájon át szedett fogamzásgátlók is az arra hajlamos fiatal nőkön. Akármelyik formája is áll fenn a betegségnek, a szövődmények, a kialakuló bőrtünetek azonosak lesznek.

A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.

Ön melyikbe tartozik?

  • Tünetmentes állapot: látható tünet nincs, de a panaszok már utalhatnak keringési zavarra.
  • Seprűvénák és pókvénák megjelenése: a vérhálózat érzékenyebb, néhol már észlelhető apró tágult visszerek.
  • Megjelennek a nagyobb tágult vénák is.
  • Ödéma is megjelenik a lábon, azaz a láb bedagad, vizenyős lesz.
  • Külső tünetek is megjelennek a lábon, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik, és fokozatosan elszíneződik.
  • Világos hegek alakulnak ki a lábon, a bőr enyhén piros és gyulladt.
  • Különböző méretű fekélyek, amelyek nem gyógyulnak.

Forrás: wpmed.hu

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!