50 felett állj fel!
Az öregedést nem tudjuk megállítani, de a leépülés sebességét jelentősen befolyásolhatjuk. A tudomány egyre világosabban mutatja: a rendszeres mozgás az egyik leghatékonyabb eszközünk arra, hogy minél tovább megőrizzük fizikai és szellemi képességeinket.
Több mint 661 ezer ember adatait összesítő kutatásban már a mérsékelt fizikai aktivitás is lényegesen alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt a teljes inaktivitáshoz képest. Vagyis nem kell élsportolónak lennünk. Már az is sokat számít, ha a „semmit” rendszeres sétára, kerékpározásra, úszásra vagy más mozgásra cseréljük.
Ötven felett azonban nem elég csak a szívünket edzeni. Az izomerő megőrzése legalább ilyen fontos. Egy több mint 30 ezer idősebb felnőttet vizsgáló kutatásban a heti legalább kétszeri erősítő mozgást végzőknél alacsonyabb halálozási kockázatot figyeltek meg. Az izom ugyanis nem pusztán mozgásra szolgál: tartalékot jelent betegség, műtét vagy hosszabb kényszerű inaktivitás idején is.
A rendszeres mozgás támogatja a szív-érrendszer működését, az anyagcserét és az inzulinérzékenységet, segíthet a vérnyomás szabályozásában, miközben az izmok erősítésével az ízületek stabilitását is javíthatja. És nem csak a testünk profitál belőle: kutatások a fizikai aktivitást kedvezőbb kognitív állapottal is összefüggésbe hozták.
Ezért 50 felett nem az a kérdés, hogy „sportoljunk-e?”
Hanem az, hogy mennyit szeretnénk megőrizni abból az életből, amit még élni szeretnénk. Nem kell maratont futni. Nem kell órákig edzeni. Elég elkezdeni: sétálni, lépcsőzni, erősíteni, úszni, kerékpározni, kertészkedni, táncolni.
Az öregedést nem állíthatjuk meg. De nem kell hozzá még a karosszékből is asszisztálnunk.
Álljunk fel. Mozogjunk.
A jövőbeli önmagunknak dolgozunk vele.
