A gyermekek egészsége minden társadalomban kiemelt jelentőségű. A védőoltások kérdése azonban az elmúlt években egyre inkább olyan területté vált, ahol a tudományos, közegészségügyi és társadalmi viták rendszeresek. Miközben az oltások fertőző betegségek elleni védelmének jelentőségét hangsúlyozzák, egy másik kérdésre jóval kevesebb figyelem jut: mit tudunk a gyermekek általános, hosszú távú egészségi állapotáról, ha az oltott és a teljesen oltatlan gyermekeket hasonlítjuk össze?
Egy 6239 gyermek egészségügyi adatait elemző amerikai kutatás ismét a figyelem középpontjába helyezte ezt a kényes, ugyanakkor rendkívül fontos kérdést.
A 2026. szeptember 26-án a Zenodo tudományos dokumentumtárban közzétett tanulmány, amelynek címe:
Az oltott és oltatlan gyermekek egészségi állapotának összehasonlító vizsgálata – épp ezt a témát elemzi.
A kutatás azért érdemel figyelmet, mert nem egy-egy oltás rövid távú mellékhatásait vizsgálja, hanem több ezer gyermek egészségügyi dokumentációját elemzi, és különböző betegségek előfordulását hasonlítja össze az oltási státusz alapján.
6239 gyermek egészségügyi adatait elemezték
A kutatók nyolc amerikai gyermekorvosi praxis elektronikus egészségügyi nyilvántartásait dolgozták fel. Összesen 6239 olyan gyermek adatait vonták be az elemzésbe, akik az adott praxisokban születtek, és 2–4 éves koruk között legalább egyszer megjelentek orvosi vizsgálaton.
A gyermekeket két alapvető csoportba sorolták:
Oltott gyermekek: akik 13 hónapos koruk előtt legalább egy védőoltást kaptak.
Oltatlan gyermekek: akik életük során egyetlen oltást sem kaptak.
Ez a megközelítés különösen érdekes, mert nem csupán az oltási program egyes elemeit vagy az oltások számát vizsgálták, hanem egy teljesen oltatlan csoport egészségügyi adatait is összevetették az oltottakéval.
A kutatók kilenc egészségi problémát elemeztek, többek között a fejlődési késést, az allergiás eredetű náthát, a légzőszervi megbetegedéseket, a középfülgyulladást, a streptococcus-fertőzéseket, a bőrkiütéseket, a hányingert és hányást, valamint a lázat.
A vizsgálat során az egészségügyi dokumentációban szereplő diagnózisokat használták fel, és statisztikai módszerekkel számították ki a két csoport közötti különbségeket.
Meglepő eredmények: több betegségből is magasabb előfordulási esélyt találtak
A tanulmány eredményei több területen is statisztikailag jelentős különbséget mutattak az oltott és oltatlan gyermekek között. A kutatók az alábbi összefüggésekről számoltak be:
Vizsgált egészségi probléma Közölt esélyhányados (OR)
Allergiás nátha (rhinitis) 1,8
Középfülgyulladás 2,0
Légzőszervi megbetegedések 1,6
Streptococcus-fertőzések 2,3
Az esélyhányados (odds ratio, OR) azt mutatja meg, hogy az egyik csoportban mekkora az adott kimenetel esélye a másik csoporthoz képest. Az 1,0 feletti érték az oltott csoportban magasabb esélyt jelez. A 2,0-s érték például kétszeres esélyt jelent. A tanulmány eredményei lényegében összhangban állnak a vakcinázottak és a nem vakcinázottak összehasonlítására irányuló eddigi kutatásokkal.
A kutatási erednények azt mutatták, hogy az oltások jelentősen megnövelik a többszörös akut és krónikus betegségek kockázatát. A korábbi szövődmények hatására sok gyereknél letettek vagy elhalasztották a következő oltásokat.
A szülőknek megállás nélkül bizonygatják, hogy az ajánlott oltási rendszer biztonságos, és hogy a nemkívánatos események ritkák. Ezt sajnos nem támasztják alá a rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek az oltott és az oltatlan gyermekeket hasonlítják össze.
Nem árt, ha tisztában vagyunk mindannyian azzal a ténnyel, hogy az oltási rendszert eddig soha nem tesztelték!
