Probiotikumokkal a depresszió ellen

Probiotikumokkal gazdagított joghurt adagolása szignifikáns mértékben csökkentheti a depresszió kognitív tüneteit.

Probiotikumokat olyan élő kultúrákban találunk, amelyek többek között jelen vannak például a joghurtokban vagy különböző étrend kiegészítőkben. Ezek elősegítik az emésztőrendszer egészségét és javítják az immunrendszer működését. A probiotikus, élőflórás joghurt és a kapszulás vagy tablettás kiszerelésben árult probiotikumok közti legfőbb különbség, hogy míg az előbbi élő baktériumokat tartalmaz, az utóbbiban liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes baktériumok találhatók.

A Virginia Orvosi Egyetem kutatói klinikai vizsgálatokat végeztek egereken, amelyek kimutatták, hogy a probiotikumokkal gazdagított joghurt adagolása szignifikáns mértékben csökkentheti a depresszió kognitív tüneteit. Az ember számára hasznos probiotikus baktériumok a vastagbélben fejtik ki pozitív hatásukat. A legjelentősebbek közülük a tejsavbaktériumok, köztük a Lactobacillus törzsek. Felfedezték, hogy ezek a baktériumok pozitív hatással vannak a kedélyre, amit a joghurt anyagcsere termékekre gyakorolt prevenciós hatásából szűrtek le.

A depresszió probiotikus kezelése

A depressziót tartják az elmúlt években az USA egyik legsúlyosabb mentális egészség problémájának. Az amerikai lakosság kb. 7%-a megy keresztül depressziós epizódon élete során.
Sok kutatás témája, hogy a belekben található baktérium ökoszisztéma miként függ össze a depresszió és egyéb mentális betegségek kialakulásával.

Alban Gaultier, a Virginia Egyetem Idegtudományi és Agyi Immunológiai Karának neurológusa elhatározta, hogy egereken végzett tesztekkel kimutatja, vajon van-e kapcsolat a depresszió és az emésztőrendszer egészsége között. Gaultier szerint a hagyományos kezelések a sok káros gyógyszer-mellékhatás miatt sem igazán hatékonyak.

Az egérkísérletek eredményei

A bélbaktériumok és a hangulat kapcsolatának feltérképezéséhez a kutatók különféle körülményeknek tették ki az egereket, majd összehasonlították az emésztőrendszerüket a stressz előtt és után, és azt találták, hogy miután az egereket stresszes hatásoknak tették ki a Lactobacillus baktérium szintje nagyon lecsökkent.

Ioana Marin, a vizsgálat egyik társszerzője így nyilatkozott egy sajtóközleményben: 'Megfigyeléseink szerint a Lactobacillus szintek közvetlenül korrelálnak az egerek viselkedésével.' Egy másik vizsgálatban az egereknek Lactobacillust adtak, a baktérium pedig normalizálta a viselkedésüket. 'Már egyetlen Lactobacillus törzs képes befolyásolni a hangulatot.' - nyilatkozta Gaultier.

Eredményeik alátámasztására a kutatók olyan biokémiai mechanizmusokat azonosítottak, amelyek potenciálisan összekötik a bélbaktériumokat és a viselkedést. Az egerek vérében található kinurenin nevű anyagcsere melléktermék magas szintjét korábbi vizsgálatok már régóta összefüggésbe hozták a depresszióval.

Ezekben azt találták, hogy minél több Lactobacillus volt található az egerek beleiben, annál alacsonyabb volt a kinurenin szintjük. Amikor a Lactobacillus szint alacsonyabb volt akkor a kinurenin szint emelkedett és megjelentek a depresszió tünetei. Stresszes állapotban sokkal nagyobb az esélye a depresszió kialakulásának. Gaultier csapata komoly Lactobacillus veszteséget talált az egereknél amikor összehasonlították bélflórájuk összetételét a stressz élmény előtt és után.

Gaultier óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az egereknél 'depressziószerű tünetek' mutatkoztak, mivel az egerek nem tudják kommunikálni, hogy érzik magukat, amikor depressziósak. Ezeket a tüneteket széles körben elfogadják, mint a depresszió legjobb rendelkezésre álló modelljét a nem-humán élőlényeknél.

Humán vizsgálatok

Biztató, hogy az embereknél ugyanúgy megtalálhatók a Lactobacillusok és az egereknél talált, a hangulatot módosító mechanizmusok. Ez valószínűsíti, hogy a hatások is hasonlók lehetnek. Azon kívül, hogy az emberekre tett hatásokat is vizsgálják, a kutatók folytatják a kinurenin szerepének kutatását. Többek között azt is vizsgálják, hogy milyen módon tudja befolyásolni a viselkedést. Ez a molekula milyen hatással van az emberi agyra? Melyek a pontos folyamatok? A kutatókat ezek és az ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják, amelyekre választ szeretnének kapni a humán vizsgálatok folytatása előtt.

Összegzés:

A depressziósok ne hagyják abba a gyógyszerük szedését anélkül, hogy az orvosukkal ezt megbeszélnék. Ugyanakkor nem árt, ha rendszeresen fogyasztanak élőflórás joghurtot, (amennyiben tolerálják a tejtermékeket), de nem az orvos által felírt gyógyszer helyett. Az egészséges baktériumok legjobb forrása pedig a probiotikus étrendkiegészítőkben található.

Remélhetőleg ez a kutatás csak a kezdete annak, hogy mélyebben megértsük, miként képesek a probiotikumok csökkenteni a depresszió tüneteit embereknél.

Forrás: Szendi Gábor