- Milyen teszteket használnak a jelenlegi koronavírus járványban?
- Egy PCR-tesztről van szó mindazzal a hátránnyal, ami egy ilyen tesztnek a sajátja. Igen érzékeny. Annak idején beszéltünk a teszt feltatálójával Kary Banks Mullins Nobel-díjas amerikai biokémikussal, a polimeráz láncreakción alapuló (PCR) technika feltalálójával, akivel még korábban halála előtt többször találkoztam. Az ő kijelentése volt, hogy a tesztek túlságosan érzékenyek ahhoz, hogy a mikrobiológiában diagnosztikai célra használjuk őket. De sajnos éppen ez történik, mivel időközben a virológusok ezeket a PCR-teszteket kezdték alaptesztként alkalmazni, így nem tudható, hogy amit kimutatnak, annak köze van-e alapvetően ehhez a klinikai képhez, amivel szemben állunk.
- Mit jelent, hogy túlságosan érzékeny a teszt?
- Nagyon érzékeny, egy darabka RNS vagy DNS elégséges, hogy a teszt pozitívan reagáljon. Egy darab DNS vagy RNS részlettől pedig még nem lesz beteg az ember.
- A jelenlegi COVID-19 járványt kiváltó SARS-2 koronavírus nagyon veszélyesnek tűnik. Osztja ezt a véleményt?
- Nem értem, miként gondolják ezt ennyire veszélyesnek. Megtévesztő, hogy naponta azt sulykolják belénk, hogy a fertőzöttek száma napról napra emelkednek. De ezek abszolút számok. Nem is mehetnek lejjebb, ha mindig csak összeadják őket, napról-napra. Ez az abszolút számok növekedése csupán a pozitív tesztek mennyiségét mutatja, és nem jelenti azt, hogy ezek betegek lennének, illetve kórházi ellátást igényelnének.
- Szükséges-e minden esetben orvosi ellátás?
- Nem. Ha csak köhögés és nátha lép fel, nem. Ha tüdőgyulladás lép fel, ott természetesen szükség van orvosi ellátásra. De ott pontosan fel kell térképezni, hogy virális eredetű tüdőgyulladásról van-e szó vagy egy bakteriális felülfertőződésről. Amennyiben kimondottan virális az eset, mint esetleg a SARS-2 esetében, úgy én sem kortizol származékot, sem antivirális gyógyszert nem alkalmaznék, ahogy antibiotikumokat sem, mivel inkább kedvezőtlen hatással vannak ezekre a folyamatokra.
- Miért?
- Mert rontják az immunrendszer működését.
- Tehát ártanak a már egyébként is legyengített szervezetnek?
- Igen, így van. Pont ez volt amit észrevettem a Lancet Magazinban az egyik eseti kezelés leírásban, ahol egy pácienst napi 600 mg kortizollal kezeltek együtt más antivirális gyógyszerekkel és intravénás interferonnal. Megkaptam Olaszországból a dokumentumokat, amiben olvasható, hogy a betegek 50%-át antivirális, 30% szteroidos és 80% antibiotikumos kezelésben részesítették.
- Hogy néz ki a COVID19 betegség klasszikus lefolyása?
- Nincsen olyan tapasztalatom, hogy létezne speciális lefolyása. Klinikailag nem lehet igazán egy influenzától megkülönböztetni! A teszt nélkül fel sem tűnne senkinek, hogy ez egy újfajta betegség.
- A fertőzöttek hány százaléka szorul majd ön szerint intenzív ellátásra?
- Nem tudom megmondani, mert nálam nincsen ilyen eset. Még nem éltem meg olyat, hogy korona-fertőzés miatt intenzíven kellett volna kezelnem valakit. Még egyáltalán nem volt koronás esetem itt. Kielben ugyan van néhány beteg, de az intenzív állomások inkább üresek jelenleg, és változatlanul várunk a beharangozott viharra.
- Azt mondják, hogy a járvány még nem releváns klinikailag, de a görbéje exponenciálisan ível felfele, és azzá fog válni. Meg tudja nekem mondani, hogy ez mikor fog megtörténni?
- Nem tudom elképzelni, hogy ez megtörténjen. Inkább az az érzésem, hogy pánikból kifolyólag itt inkább a helyzet túlkezelése történik.
- Az mondaná, hogy ez egy állítólagos pandémia, ami nem is fog tömeges megbetegedésekhez vezetni?
- Igen azt gondolom. Nem az esetleges járvány miatt aggódom, hanem sokkal inkább annak elhárításáért. Mivel látom, hogy az antivirális szerek már csőre vannak töltve, és egy tömeges oltási hullámot akarnak elindítani. Egy nátha-vírust antivirális nukleozid-analógokkal kezelni hatalmas tévedésnek tartok. Olyan, mint ágyúval verébre lőni.
