Az ember komplex biológiai szuperorganizmus.

Az utóbbi évek széleskörű nemzetközi kutatásai eredményeképpen megismerhettük a mikrobiom fogalmát, melynek segítségével valódi válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan vezet a bélrendszer egyensúlyának felborulása a ma népbetegségnek számító kórképek – mint a különböző bélbetegségek, elhízás, pajzsmirigybetegség, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek - megjelenéséhez. 

Az ember bélrendszerében 1014 számú baktérium található, amelyek a gasztrointesztinális archeákkal, gombákkal és vírusokkal együtt a bél mikrobiomját alkotják. Joshua Lederberg az ezredforduló táján ajánlotta  elnevezésként a mikrobiom használatát. Az ember bőrfelületén és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testüregében hatalmas tömegű mikroorganizmus él, ami tízszerese az emberi szervezet sejtszámának. A mikrobiom az emberi génkészlethez képest százszoros mennyiségű genetikai információt tartalmaz. Ekképpen az ember egy komplex biológiai „szuperorganizmusnak' tekinthető, ahol a metabolikus szabályozás egy része átkerül a mikrobiológiai szimbionták felelősségébe. 

A bélfóra olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi összetételű

Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ennek a több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.

A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben

A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat. A bélbaktériumok diverzitása azaz sokszínűsége összefügg a jó egészséggel. Számos tényező befolyásolja a mikrobiom összetételét, így a testedzésnek, az életkornak, a krónikus stressznek és a táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe. Bizonyos táplálkozási formák hatása rövid távú és reverzibilis, míg mások egész életre szólóan változtatják meg a mikrobiomot. Az úgynevezett nyugati étrendről - melyet a rostban, zöldségben, gyümölcsben szegény, zsírban és cukorban, valamint állati fehérjében gazdag étrend, zsírok közül főleg telített zsírok, továbbá finomított lisztek, valamint sok alkohol és só fogyasztása jellemez -, régóta kiderült, hogy alapvetően és károsan befolyásolja a mikrobiom összetételét, genetikáját és metabolikus működését. Ezáltal hozzájárul számos krónikus betegség – allergia, gyulladásos bélbetegségek, érelmeszesedés, elhízás, 2-es típusú diabétesz - járványszerű terjedéséhez. A mikrobiom annak révén is közreműködhet az elhízás kialakulásában, hogy befolyásolja, milyen hatékonysággal állítunk elő energiát táplálékunkból.

A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig

A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, autoimmun pajzsmirigy problémák, kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A mikrobiom vizsgálata

A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet azonosítani azokat a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához, aminek markáns része az életmód átalakítása is. A speciális széklet genomikai teszt (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. Az egyénre jellemző mikrobiom viszonylag állandó, azonban időszakosan változó (pl. antibiotikum terápia után). Az elvégezhető széklet-genomikai teszt során (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése! A diagnózis alapján javaslat tehető az életmód változtatásra, mellyel egészséges irányba terelhetők a kedvezőtlen változások.

Forrás: Prof. Dr. Balázs Csaba

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!