Napfény: a bőrrák oka vagy a megoldás kulcsa?

Egyre elterjedtebb a fényvédő készítmények használata, napjainkban mégis sokkal gyakoribb a melanóma előfordulása.

Az utóbbi évtizedekben a bőrgyógyászok és a fényvédő krémek gyártói küldetésüknek tekintik, hogy meggyőzzék a világot arról a hétmérföldes, nagy hazugságról, mely szerint a napsugárzás rákot okoz. A bőrrák elsődleges oka ugyanis nem a napsugárzás.

Valójában a napfény segít megelőzni a rákot!

Számtalan bizonyíték látott már napvilágot arról, hogy a napsugárzás következtében termelődő D-vitamin számos ráktípussal szemben védelmet nyújt. A melanómán kívül legalább 13 olyan ráktípus létezik, amelyekre a tapasztalatok szerint jótékony hatással van a napfény, többek között a mellrák, a vastagbélrák és a petefészekrák esetében. Eddig több mint 800 olyan kutatás látott napvilágot, amely a D-vitamin rákmegelőző hatását és a rákkezelésben való alkalmazhatóságát bizonyítja.

A napozás nem okoz melanómát

Míg a melanóma a bőrrákos megbetegedések kevesebb, mint 2%-át adja, de agresszív módon képes átterjedni más szervekre, így a halálesetek jelentős számáért felelős. Azonban a legtöbb melanóma nincs összefüggésben a napsugárzással, ezért

a fényvédő krém vagy a napsugárzás elkerülése nem akadályozza meg a kialakulását,

így minden ellenkező híreszteléssel szemben a napozás nem okoz melanomát.

A napfény rákmegelőző hatása

A D-vitamin elősegíti a sejtek differenciálódását, csillapítja a növekedési jeleket, csökkenti a sejtburjánzás mértékét, mérsékli az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor 1) rákos folyamatok előrehaladására gyakorolt hatását, és gátolja az az új erek képződését a keletkező daganatokban. Joggal feltételezhető tehát, hogy nagyrészt az alacsony D-vitamin szint felelős a bőrrákos esetek számának növekedéséért. Számos vizsgálat ki is mutatta, hogy az alacsony D-vitaminszint hozzájárulhat a bőr, a mell, a vastagbél, a petefészek és a többi szerv rákos megbetegedéséhez.

Hogyan okoznak rákot a fényvédők

A D-vitamin-termelés gátlásán túl a fényvédőszerek más, közvetlenebb módokon is felelősek a rákos folyamatok indukálásáért. A melanoma előfordulásának és halálozási arányának emelkedő tendenciája az 1970-es és 80-as évek óta tart, amikor is széles körben elterjedtek a magas faktorú fényvédők. Az amerikai Járványkezelési- és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint ma az amerikaiak legalább 61%-a használ fényvédőszert. Az általánosan használt kémiai fényvédők sajnos az ultraibolya-B (UV-B) sugárzást blokkolják – ami a D-vitamin termelődését segíti -, de gyakorlatilag átlátszóak az ultraibolya-A hullámtartományú sugárzás számára (UV-A), amely így komoly károkat tud okozni a bőr rétegeiben, mivel a nap ultraibolya energiájának 90-95%-át teszi ki.

A vizsgálatok szerint

a fényvédők megakadályozzák ugyan a bőrpírt és a leégést, de eközben gátolják a bőr alkalmazkodását a napfényhez,

így használatuk lehetővé teheti, hogy a bőr túlzott mértékben ki legyen téve a napsugárzás UV-A károsító spektrumainak, ami már így valóban egészségügyi problémákat okozhat.

Nem szabad elfeledkeznünk a kémiai fényvédők járulékos ártalmairól sem. Sok napvédőszerben olyan anyagok vannak, amelyek összezavarják a hormonális folyamatokat, valamint szív- és májkárosodást idézhetnek elő. A kémiai fényvédőszerek hatásukat az UV-sugárzás elnyelése révén fejtik ki, amely folyamat során többek között

a DNS-t károsítani képes szabad gyökök is keletkeznek.

A norvég sugárzásvédelmi hatóság egyik vizsgálata az oktil-metoxicinnamát (OMC) és a napfény reakciója során felszabaduló anyagokat – melyek a bőrön keresztül bejuthatnak a szervezetünkbe - kétszer olyan mérgezőnek találta, mint az OMC-t önmagában. Ezeknek a készítményeknek pedig a 90%-a tartalmaz OMC-t!

Tavaly az AC Nielsen piackutató vállalkozás adatai szerint 1,1 millió liter napozót kent magára a leégéstől rettegő magyar lakosság.

Ha a fényvédőszereknek valóban bőrrákmegelőző hatásuk lenne, akkor az elmúlt években a megbetegedések számának gyors csökkenését tapasztaltuk volna. Ennek azonban pont az ellenkezője történt.

Ha mindenképp krémekben látjuk az ideális védelmet a leégés ellen, akkor a hagyományos szintetikus szerek használata helyett inkább természetes, antioxidánsokban gazdag olajokat, pl. kókuszolajat használjunk napozás közben, ami segít a bőrnek az UV sugárzáshoz való alkalmazkodásban.

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Megosztás