A hidegártalom létrejöttét sokféle tényező befolyásolja, kialakulásának veszélyét a rossz általános állapot, az idős kor, az alkoholfogyasztás, továbbá narkotikumok és nyugtatók szedése jelentős mértékben fokozza. A probléma bekövetkezhet az erős, nagy sebességű széltől és a hideg víztől is, ugyanis a hőveszteség vízben kb. 25-ször nagyobb, mint a levegőben, amit tovább fokozhat az áramlás.
Fokozatos kihűlés
Az embert kihűlés fenyegeti, ha a szervezet az egész testre vonatkozó hőtermelést nem tudja a szükségletnek megfelelően fokozni. Például a hosszú ideig, esetleg igen alacsony hőmérsékleten történő hideghatás estében (kimerült, eltévedt hegymászóknál), de még a viszonylag átlagos hőmérsékleti környezetben is (csecsemőknél, ill. idős legyengült embereknél, akut alkoholfogyasztásnál) bekövetkezhet a szisztémás hipotermia.
Libabőr és vacogás: csak két jele annak, ha fázunk. A kellemetlen, de veszélytelen reakciók azonban felhívhatják a figyelmünket arra, hogy ideje a meleg szobába menni, vagy felvenni még egy réteg ruhát. Mert ha a hideg ellen nem védekezünk megfelelően, komoly gondok is kialakulhatnak.
Amikor a mínuszok hatására összehúzódnak a bőr alatti erek, s ezért a vérellátás csökken, az izmok görcsösen összehúzódnak: dideregni kezdünk. A vacogás nem más, mint a szervezet védekező reakciója a hideg ellen; kellemetlen érzés, de hasznos, hiszen az érzékelhető izommozgás hőt termel. A testünk igyekszik megtartani normál hőmérsékletét, s ebben a természetes hőszigetelői is segítenek. Ilyen az emberi szőr: elsősorban a hajunkra gondoljunk, ami segít megtartani a fejünk állhat termelt hőmennyiséget. A testünkön lévő szőrszálak is azért merednek fel a hidegben, mert így közéjük szorulhat a levegő. S bár már az embernek alig vannak szőrszálai, a szervezet erről nem vesz tudomást, s ösztönösen működésbe lép: a libabőr jól látható jele ennek.
Az 1-2 fokos testhőmérséklet-csökkenés szaporább pulzust és kissé emelkedő vérnyomást okozhat. Ha a hatás tartós marad, bágyadtság, álmosság alakul ki, ritkább lesz a pulzus, alacsonyabb a vérnyomás, ritmuszavar léphet fel. Akár halállal is végződhet a hideg miatt kialakuló állapot: leállhat a keringés vagy kamrafibrilláció léphet fel
Ha nem védekezünk a zord idő ellen, más súlyos állapotok is jelentkezhetnek: ilyen a szövetsérülés, ami a végtagok, elsősorban az ujjak szöveteinek visszafordíthatatlan károsodásával, elhalásával is járhat. A láb sérülései, különösen a lábujjak fagyása a leggyakoribb, de könnyen előfordulhat a kézujjaknál és a kiálló testrészeknél is, mint a fül és az orr. A különböző szövetek eltérő módon reagálnak a hidegre: az erek például nagyon sérülékenyek. Amikor az erek összehúzódnak, a sejtek víztartalma csökken, a vér viszkozitása nő, s ez másodlagos módon a vér megalvadásához is vezethet a hajszálerekben. Az adott területen megszűnik a szöveti keringés, s így elhalhat a szövet. 25 fokos bőrhőmérséklet alatt lassul a szöveti anyagcsere, az oxigénhiány következtében a bőr szederjessé válik. Ha tovább csökken 15 fok alá a bőr hőmérséklete, az rózsaszínűvé válik, úgy tűnik, mintha jól el lenne látva oxigénnel. Ekkorra azonban már végbemegy a szövetkárosodás a vérkeringés hiánya, a kiserek trombózisa és a fagyás miatt.
Ennek következményeként megjelenik a fagyott testrészeken kialakuló jellegzetes tünet, a vizenyő. A fagyási sérülések – az égéshez hasonlóan – több fokozatra oszthatók. Ha a bőr sárgásan elszíneződik, ég, viszket, néhány óra múlva ödémás lesz, akkor elsőfokú, ám ha a hólyagok is megjelennek, amelyekben átlátszó folyadék van, már másodfokú fagyásról beszélünk. Még súlyosabb a helyzet, ha a bőr teljes vastagságában sérül: ilyenkor az egész fagyott testrész ödémássá válik. Lüktető, nyilalló fájdalom is kíséri a károsodást. Negyedfokú fagyás esetén pedig már a bőr, a csont, az izomszövet is elhal, üszkösödés alakul ki.
Ám a zimankó ellen nem csak réteges, kényelmes, de nem szoros öltözékkel – a szoros ruha ugyanis rontja a vérkeringést – védekezhetünk, hanem azzal is, ha nem súlyosbítjuk a hideg hatását.
A dohányzás: Mivel a nikotinnak érösszehúzó hatása van, ez a dohányosok kézujjain gyakran megfigyelhető, mert sokszor szinte teljesen fehérré válnak. Ez annak a következménye, hogy a perifériás erek alig kapnak vért, így az illető úgy érezheti, majdnem lefagy a keze, ami fájdalomérzettel is társulhat.
A szívmelegítő: A túlzott alkoholfogyasztás sem javallott a nagy hidegben, mert az alkohol ugyan tágítja az ereket és átmenetileg felmelegít, de közben kikapcsolja a szervezet hőháztartását, megszűnik a hidegérzet, és ez veszélyessé válhat.
A kimerültség: Lehetőség szerint az éhség és a fáradtság is kerülendő állapot: ha éhesek vagyunk, a szervezetünk a saját tartalékait kezdi felélni, s ez nagy energiavesztéssel jár, a fáradtság pedig lecsökkenti a hidegtűrő képességünket, s így gyorsítja a test lehűlését.
Mit tegyünk, ha lehűlt embert találunk?
Az orvosi segítség megérkezéséig azonnal és egyenletesen próbáljuk felmelegíteni a bajbajutottat. Csavarjuk több, meleg takaróba. Kerülnünk kell azonban az aktív mozgatást, a hirtelen nagy mennyiségű meleg folyadék itatását! A helyszínre érkező orvos a keringés és a légzés biztosítása után glükóz és só oldatos infúziót ad.
