A táplálékkal bekerült toxikus anyagok, a fokozott sporttevékenység fokozza a sejtszinten zajló oxidációs folyamatokat.

Szervezetünkben másodpercenként milliónyi reaktív szabadgyök keletkezik, így sejtjeinket naponta több ezer támadás éri. Ezek az elektronhiány miatt különösen reaktív molekulák reakcióba lépnek a szervezetünkben található anyagokkal, oxidálják őket, ezzel megváltoztatják azok szerkezetét, működését. A folyamatos sejtmembrán károsodások során kialakuló láncreakció következtében sejtjeink belső egyensúlya is megbomolhat.

A környezeti ártalmak, a fertőzések, a gyulladásos folyamatok, a szervezetbe táplálékkal bekerült toxikus anyagok, a fokozott sporttevékenység, és a különböző sugárzások mind fokozzák a sejtszinten zajló oxidációs folyamatokat. Ezeknek a folyamatoknak az összességét nevezzük oxidatív stressznek.

Vizsgáljuk meg ezt a folyamatot sportolói szemszögből!

Köztudott, hogy sportoláskor a szervezet felfokozott állapotban van, energiát mozgósít, tápanyagot éget el. A súlyzós edzések során elszenvedett számtalan mikrosérülés, sejtszintű roncsolódás, különböző anyagcseretermékek felhalmozódása gyulladásos állapotot okoz, és a kialakult oxigénadósság mellett a szervezetet elárasztják a szabadgyökök. A gyulladások fokozódása tovább emelheti a szabadgyökök jelenlétét. Tehát azt mondhatjuk, hogy a sporttevékenység esetében egyértelmű a felismerés, hogy rendkívüli módon felgyorsítja a test oxidációját.

Szerencsére a szervezetnek van saját enzimatikus védekező mechanizmusa  (pl: cataláz, glutathion peroxidáz, szuperoxid dizmutáz), melyet a sporttevékenység során létrejövő kismértékű oxidatív stressz stimulál, és így felerősíti a szervezet saját védelmi rendszereit. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a rendszeres, mértékletes sporttevékenység segíti szervezetünk védekezését, meghosszabbíthatja az életünket, de a nagy terheléssel járó versenysport nem. Az élsportolók átlagosan rövidebb életűek, mert az intenzív anyagcsere kezelhetetlen mértékű szabad gyököt termel, amelyek szív- érrendszeri megbetegedéseket, rákot, egyéb patológiai elváltozásokat okozhatnak. Ekkor válik igazán fontossá a kívülről bevitt antioxidánsok jótékony, protektív hatása. Ha élsportoló vagy, esetleg hobbi szinten sportolsz, de nem kíméled magad, és heti 5-10 edzéssel küzdesz a jobb teljesítményért és formáért, gondolkozz el!

A kívülről bejuttatott antioxidánsok találkozva a szabadgyökökkel megakadályozzák, hogy azok kárt tegyenek sejtjeidben – ez a túlélésed alapja.

 Azt tudnunk kell, hogy a  szabadgyökök is az életfolyamatok természetes részei, és ideális esetben egyensúlyban vannak szervezetben az antioxidánsokkal, ami meghatározó a normális szöveti működés szempontjából. Azonban ez a „status quo” a környezeti károsító tényezők halmozódása miatt mára már megváltozott, ezért napjainkban különösen érdemes figyelmet fordítani a szervezet antioxidánsokkal való optimális ellátására.

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!