A cukorfogyasztás fogszuvasodást okoz?
A fogszuvasodás kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Többek között a fogak felszínén lerakodó lepedék, az étkezés rendszeressége, az elfogyasztott táplálék minősége, öröklött tényezők stb. A fogszuvasodás esélye annál nagyobb, minél gyakrabban eszik vagy iszik valaki. A cukrok és főzött keményítők egyaránt szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévő baktériumok ezeket savakká bontják le. Ebből a szempontból nincs különbség a főtt ételekből, az édességekből, illetve a gyümölcsökből, zöldségekből származó cukrok között.
A cukor emésztése már a szájüregben elkezdődik, és ekkor megváltozik a nyál vegyhatása. Mindez természetes folyamat, és nem is jelent problémát megfelelő szájápolás mellett, továbbá ha nem tesszük ki fogazatunkat egész nap a károsító hatásoknak, a cukros üdítők, a kemény és gumicukorkák, csokoládék, jégkrémek, édes péksütemények által. Ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb fogkárosodást okoz akkor, ha azt az étkezések között nasiként, és nem a főétkezés részeként fogyasztjuk.
A cukor elhízáshoz vezet?
A testtömeg gyarapodása abban az esetben alakul ki, ha az élelmiszerekből, italokból származó energiafelvétel nagyobb, mint az anyagcsere-folyamatok és a fizikai aktivitás során felhasznált energiamennyiség. Nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni csak egy élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő fogyasztása és az elhízás között. A túlzott energiabevitel, függetlenül annak forrásától, túlsúly kialakulásához vezethet abban az esetben, ha nem ellensúlyozza a fizikai tevékenységek energiafelhasználása.
Az is tény, hogy túl nagy egyszerű szénhidrátbevitel (szőlőcukor, gyümölcscukor) esetén a cukor zsírrá alakul a szervezetben, ami elhízáshoz vezethet. Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrát egy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet, és ez 10 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem növeljük a fizikai aktivitást.
Egy átlagos súlyú embernek könnyű, ülő életmód esetén napi legfeljebb 48-60 g cukorfogyasztás megengedett. Napi 60 grammal számolva ez évi 22 kg cukrot jelent. Magyarországon az éves átlagfogyasztás jóval meghaladja ezt az értéket.
A túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséget okoz?
A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezője van. Nem tudunk tudományos bizonyítékról arra vonatkozóan, hogy a cukor fogyasztása közvetlen összefüggésben lenne a cukorbetegség kialakulásával. A felnőttkorban kialakuló, úgynevezett II. típusú cukorbetegség kialakulásában elsősorban az elhízásnak, mint a szénhidrátfelvételnek van szerepe.
Tanácsok, tippek a mindennapi étrend összeállításához
- Cukor helyett időnként használjunk mézet, de ennek fogyasztását se vigyük túlzásba. (10 dkg cukor 400 kalória, de 10 dkg méz is 362 kalória!)
- Igyunk természetes gyümölcs- és zöldséglevet, kerüljük az alacsony gyümölcstartalmú, cukrozott üdítőitalokat.
- Befőtt, kompót helyett válasszuk a friss vagy natúr módon fagyasztott gyümölcsöt. A cukor elnyomja a gyümölcs igazi zamatát.
- Étkezések befejező fogásaként hetente legfeljebb kétszer-háromszor szerepeljen desszert az étrendben.
- A nagy zsírtartalmú linzertészták, vajkrémes, cukros sütemények helyett könnyű, gyümölcs, illetve tejtermék alapú desszerteket, például. túrós palacsintát, gyümölcsös pudingot, gyümölcsrizst fogyasszunk.
- Az édességet friss vagy aszalt gyümölccsel, gyümölcsjoghurttal, tejdesszerttel is helyettesíthetjük. Ne csokival kényeztessük magunkat. (10 dkg tejcsokoládé: 580 kalória.)
- A tejszínes fagylaltok, parfék, jégkrémek helyett keressük a gyümölcsös joghurtfagylaltokat.
- Bevásárlásnál a címkén lévő összetétel alapján mindig érdemes a kisebb cukortartalmút választani.
Még mindig cukor
- Kimutatták, hogy a cukor szerepet játszik testünk étvágyszabályozó rendszerében, és elősegíti a jóllakottságérzet kialakulását.
- Az agy számára egyedüli energiaforrás a szőlőcukor, amely elősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet.
- Egy átlagos felnőtt agya naponta kb. 140 g glükózt használ fel, mely a napi szénhidrátfogyasztásunk közel felét teszi ki.
- Az élelmiszeripar a cukor más-más tulajdonságát használja ki a különböző termékek előállítása során. A cukor számos szerepet tölt be, mint technológiai alkotórész, például ízesítő- vagy sűrítőanyag. Az élelmiszerek állagát (krémességét) is befolyásolja. A cukor természetes tartósító hatását a zselék, lekvárok, befőttek készítésekor használjuk ki, de az élelmiszerek (kenyér, sütemények) barna színének és kellemes ízének kialakításában is fontos rész jut a cukroknak.
- A legédesebb cukorféleség a gyümölcscukor vagy fruktóz (a gyümölcsökben és a mézben található), utána a répacukor vagy szacharóz következik (a nádcukorban és a cukorrépában van belőle a legtöbb), majd a szőlőcukor vagy glükóz jön (mézben, gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő), ezt a malátacukor vagy maltóz (csírázó gabonaszemekben található) követi, és a sort a tejcukor vagy laktóz (forrása a tej) zárja.
