Az úgynevezett „táplálkozástudományi szakértők” az utóbbi években komoly eredményeket értek el az egészséges ételek démonizálása terén.

Már régóta ismerjük a szállóigét, mely szerint 'ha elég nagy hazugságot mondanak, és azt elég gyakran ismételgetik, az emberek előbb-utóbb igaznak fogják hinni'. Ezt nemcsak a politikában alkalmazzák nagy hatékonysággal, hanem a hasonló érdekek alapján működtetett betegség-ipar mágusainak is az egyik legjobban bevált módszere.

1. FAKE: A reggeli a nap legfontosabb étkezése

Míg egykor azt hitték, hogy a reggeli az egyik legfontosabb tényező az egészséges napra való felkészülésben, a kutatások ma már kimutatták, hogy ez a legtöbb felnőtt esetében biztos, hogy nem így van. Ha a reggelit vagy kihagyjuk, és jóval hosszabb szünetet tartunk az előző napi utolsó és a másnapi első étkezésünk között, az számos előnnyel jár. A testsúlyunk kordában tartása mellett többek között a jobb vércukorszint-szabályzást, a szív- és érrendszerünk egészségét és a gyulladásos folyamatok csökkenését is segíti.

Tehát az időszakos böjt során, amikor hosszabb ideig táplálékbevitel nélkül működik szervezetünk, nagyob hangsúlyt kap a lipolízis vagy zsírbontás, és ezáltal a zsírsavak valamint a ketonok válnak a fő energiahordozókká. Beindul az autofágia folyamata is, ami a sejtekben feldolgozza az 'elfekvő' anyagcsere melléktermékeket, így javíthatja az életkilátásokat és lassíthatja az öregedési folyamatokat is.

Azt meg kell említeni, hogy az időszakos böjt mint életforma nem ajánlott a fejlődésben lévő gyermekekre, terhesekre és olyan ritka egészségügyi problémákkal küzdőkre, akiknél az étkezések kihagyása negatív egészségügyi hatásokhoz vezethet.

2. FAKE: A tojás egészségtelen

Itt van például a tojás, amely történetesen nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz, és amely emiatt abba a hírbe került, hogy növeli a szívbetegségek kockázatát.

Ám nemrégiben bebizonyosodott, hogy a koleszterintartalmú ételek nem növelik a vér koleszterinszintjét, illetve hogy a tojás például csak a „jó” (HDL) koleszterin szintjét növeli, és egyáltalán nem okoz szívbetegséget. Ráadásul a tojás a föld egyik legtáplálóbb eledele, rengeteg fontos tápanyag van benne, köztük olyan különleges antioxidánsok, amelyek védik a látásunkat, bár „magas a zsírtartalmuk”, bizonyíthatóan kevésbé hízik az, aki tojást eszik, mint aki kiflit vagy zsemlét. A tojás nem okoz szívbetegséget, viszont az egyik legtáplálóbb étel a földön.

A magas koleszterintartalmú ételek, például a tojás és a zsíros joghurt rendkívül táplálóak. Bár a genetikai tényezők bizonyos embereket érzékenyebbé tesznek az étrendi koleszterinre, a legtöbb ember számára a magas koleszterinszintű élelmiszerek nyugodt szívvel beépíthetők az egészséges étrendbe.

3. FAKE: Az alacsony zsírtartalmú ételek egészségesek

Tudják, milyen íze lenne egy olyan ételnek, amelyből kivonnák az összes zsiradékot? Mint a kartonpapírnak. Senki nem enné meg. Nos, az élelmiszergyártók ezt tudják, ezért aztán az alacsony zsírtartalom kompenzálására mindenféle adalékanyagot tesznek az ételekbe. Ez lehet például cukor, magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup, ízfokozó, mint a glutamát és a lizin vagy mesterséges édesítőszerek, amilyen az aszpartám.

Ezek közül a cukor túlzott fogyasztásának ártalmai közismertek, de sajnos a mesterséges édesítőszerek sem jobbak, hiába nincs bennük kalória. Számtalan megfigyeléses vizsgálat egyöntetű és szignifikáns összefüggést állapított meg a cukor és egy sor olyan betegség közt, mint az elhízás, a metabolikus szindróma, a koraszülés vagy a depresszió.

Egyszóval ezekben az alacsony zsírtartalmú termékekben a gyártók az egészséges természetes zsírokat olyan anyagokkal helyettesítik, amelyek kifejezetten károsak az egészségre. A természetben előforduló zsírok mértékletes fogyasztása teljes értékű élelmiszerekben, például húsokban, diófélékben, magvakban és tejtermékekben nem káros az egészségre, és nem szükséges eltávolítani az étrendből.

4. FAKE: Gabonára mindenkinek szüksége van

Érthetetlen, hogy miért állítják sokan, hogy az emberi táplálkozás a gabonaféléken alapul. Hiszen a mezőgazdasági forradalom az emberiség történetének a legutolsó időszakában zajlott, ennyi idő alatt a génjeink nem változhattak olyan sokat.

A gabonaféléknek meglehetősen alacsony a használható tápanyagtartalmuk a többi természetes táplálékhoz képest, ráadásul sok bennük a fitinsav, amely megköti a belekben levő ásványi anyagokat, és ezzel akadályozza a felszívódásukat.

A nyugati táplálkozásban leggyakrabban fogyasztott gabonaféle a búza, amely pedig egy sor súlyos és kevésbé súlyos egészségügyi probléma forrása, ahogy ezt korábban már leírtam. A búza napjainkban nagy mennyiségben tartalmaz egy glutén nevű fehérjét, amelyről közismert, hogy az emberi populáció egy jelentős hányada allergiás rá, és komoly autoimmun folyamatokat generálhat. Az orvosi tapasztalatok szerint glutén károsíthatja a bélfalat, fájdalmat és puffadást, valamint székelési zavarokat és fáradékonyságot okozhat. De vannak arra utaló vizsgálatok is, hogy összefüggés van a gluténfogyasztás, valamint a skizofrénia és a kisagyi ataxia közt, hogy csak két súlyos agyi rendellenességet említsek.

A megoldás az igazi kovászos kenyér- és pékáruk fogyasztása, mivel ekkor a hosszú fermentáció során a baktériumok a fermentációs idő mértékben lebontják a szénhidrátokat és a glutén jelentős részét, így a kovász jelentheti a gluténérzékenyek számára a visszatérést a búzáhozA többi sütőipari hulladék nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Tehát a gabonafélék viszonylag alacsony tápanyagtartalmuk mellet gluténtartalmuknál fogva egy sor egészségügyi problémát okozhatnak, ha nem hívjuk segítségül nagyanyáink kovászos kenyérkészítési technikáit.

5. FAKE: A fehérjében gazdag táplálkozás árt a csontoknak és a vesének

Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a túl sok fehérje fogyasztása csontritkuláshoz és vesekárosodáshoz vezet. Ebből annyi igaz, hogy a fehérjefogyasztás rövidtávon kivonja a csontokból a kalciumot, de a hosszú távú vizsgálatok éppen ellentétes hatásról számolnak be. Hosszú távon a fehérjében gazdag táplálkozás a csontok megerősödéséhez vezet, és csökkenti a törések kockázatát. Ahogy arra sem találtak bizonyítékot, hogy a fehérjékben gazdag táplálkozás egyébként egészséges embereknél vesebetegséget okozna. Sőt, mivel a vesebetegségek egyik fő kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a fehérjében gazdag táplálkozás kifejezetten előnyös a vesebetegségek megelőzése szempontjából.

A fehérjékben gazdag táplálkozás tehát jót tesz a csontok egészségének, és csökkenti a törések kockázatát. Emellett kifejezetten ajánlható magas vérnyomásban, illetve cukorbetegségben szenvedőknek is, mivel javíthatja a tüneteiket, és ezáltal a vesebetegségek kialakulásának a kockázata is csökken.

6. FAKE: A telített zsírok ártalmasak

Néhány évtizeddel ezelőtt valakik eldöntötték, hogy a szívbetegségeket a túl sok zsír, ezen belül is a telített zsírok fogyasztása okozza. Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető vizsgálatokon, valamint olyan egészségpolitikai döntéseken alapult, amelyekről később kiderült, hogy teljesen tévesek. Egy 2010-ben megjelent cikk 21 ezzel kapcsolatos, több mint 300 000 fő részvételével végzett epidemiológiai vizsgálat eredményét tekintette át, és arra jutott, hogy semmilyen összefüggés nem állapítható meg a telített zsírsavak és a szívbetegségek közt.

Az, hogy a telített zsírsavak szívbetegséget okoznak, olyan elmélet, amit soha nem sikerült bizonyítani. Valami ismeretlen ok miatt, többek között hösszantartó médiahadjárat következtében mégis bekerült a köztudatba. A telített zsírsavak elsősorban a  nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), vagyis a „jó” koleszterin szintjét emelik a vérben, miközben szervezetünk az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) szív- érrendszerre káros  típusát  egy másik formává, a kevésbé sűrű, nagyobb típusokká alakítja, amelynek nincs az egészségre ártalmas hatásuk. Vagyis a hústól, a kókuszolajtól, a sajttól, a vajtól egyáltalán nem kell félni, mivel a legújabb vizsgálatok szerint a telített zsírsavak nem okoznak szívbetegséget,sőt kifejezetten egészségesek.

7. Sokszor kell enni naponta keveset

Ez az „együnk naponta többször keveset”, hogy „az anyagcserénket folyamatosan magas szinten tartsuk”, olyan legenda, amelyben sokan rendületlenül hisznek, miközben nincs semmi értelme. Ezt valaki egyszer kitalálta, és azóta annyiszor elismételték, hogy mostanra szinte minden fogyni vágyó elhitte, hogy így van.

Az köztudott, hogy az evéstől az emésztés miatt valamivel gyorsul az anyagcsere, de az energiafelhasználást alapvetően az elfogyasztott étel napi összmennyisége határozza meg, nem pedig az, hogy hányszor eszünk egy nap. A raktározott energiánknak, vagyis a testzsírnak éppen az a szerepe, hogy ne kelljen folyamatosan ennünk. A 'többször keveset' mítosznak az igazságtartalmát egyébként már többször tesztelték, mindig negatív eredménnyel. Összehasonlítottak két csoportot, amelyből az egyik többször evett keveset naponta, a másik viszont kevesebb étkezés keretében fogyasztotta el ugyanazt a mennyiségű táplálékot, és az eredmény szó szerint ugyanaz volt.

De nemcsak arról van szó, hogy semmi értelme sokszor enni naponta, a dolog még káros is lehet. Az emberi szervezet számára ugyanis nem természetes, hogy folyamatosan a jóllakottság állapotában legyen, mivel a múltban ahhoz adaptálódtunk, hogy időnként koplalnunk kellett, és messze nem ehettünk olyan gyakran, mint manapság. Ha egy ideig nem eszünk, akkor egy autofágia névre hallgató folyamat során kitisztulnak a sejtjeinkből a különböző salakanyagok, úgyhogy időnként koplalni kifejezetten jót tesz az ember egészségének.
Tehát mind a mai napig semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy naponta sokszor keveset enni jobb, mint kevesebbszer többet. 

8. FAKE: A szénhidrátok a legjobb energiaforrások

A táplálkozás „tudósok” elképzelése szerint az a jó, ha zsírszegényen táplálkozunk, és a bevitt kalóriamennyiség 50-60 százalékban szénhidrátokból áll. Ez a gyakorlatban sok gabona és egyszerrű cukor, viszont kevés magas zsírtartalmú táplálék, például hús és tojás fogyasztását jelenti. Nos, ez a fajta étrend legfeljebb azoknál működhet, akik alkatilag soványak. Azoknál viszont, akik túlsúlyosak, metabolikus szindrómában vagy cukorbetegségben szenvednek, egyenesen életveszélyes lehet ennyi szénhidrát.

Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben több átfogó tanulmány született, amelyek olyan randomizált, ellenőrzött vizsgálatokon alapulnak, ahol alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrenden élő személyeket hasonlítottak össze magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú étrenden élő személyekkel. És az eredmény egyértelműen az volt, hogy az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend egészségesebb.

Tehát a vizsgálatok alapján a magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrend bizonyítottan kevésbé ártalmas, mint a magas szénhidráttartalmú és alacsony zsírtartalmú étrend.

9. FAKE: A magas omega-6 tartalmú növényi és magolajak egészségesek

A többszörösen telítetlen zsírsavakról azt állítják, hogy azok egészségesek, mert bizonyos vizsgálatok szerint csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Csakhogy többféle többszörösen telítetlen zsírsav létezik, amelyek nagyon különböznek egymástól. Először is meg kell különböztetnünk az omega-3-at és az omega-6-ot. Az omega-3 gyulladásgátló hatású, ezért bizonyítottan csökkenti egy sor gyulladással kapcsolatos betegség kockázatát. Az emberi szervezetnek mind omega-3-ra, mind omega-6-ra szüksége van. Ám ha az omega-6 aránya túlságosan magas az omega-3-hoz képest, az komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Az ideális omega-3 / omega-6 arány 1:1 és 1:4 közt van. Sajnos azonban a nyugati táúlálkozás  következtében ez az arány sokkal rosszabb, így kb. 20-30-szor annyi omega-6 van táplálkozásunkban, mint omega-3. Ez nem meglepő, hiszen a növényi olajok hemzsegnek Ω6-zsírsavakban, míg az Ω3-nak ember számára is megfelelő forrásait (EPA és DHA) csak alig fogyasztjuk, hiszen az csakis sós vízi halakban és tengeri élőlényekben fordul elő. Ezért fogyasszunk minél több omega-3-at, például tőkehalmáj vagy táplálék-kiegészítő formájában, viszont magas omega-6 tartalmuk miatt kerüljük az iparilag előállított napraforgó illetve magolajak fogyasztását, mivel a bennük található túl sok omega-6 növeli a szívbetegségek kockázatát.

10. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta veszélyes

A haladó gondolkodású kutatók számára egyértelmű, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend lenne a gyógymód a leggyakrabban előforduló civilizációs betegségre. A hosszú idő óta propagált alacsony zsírtartalmú étrenddel ugyanis semmilyen eredményt nem lehetett elérni a civilizációs betegségek ellen vívott küzdelemben, viszont a média által még mindig démonizált alacsony szénhidráttartalmú étrend kifejezetten hatásosnak bizonyult.

Az összes randomizált ellenőrzött vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend jobban csökkenti a testzsírt, a vérnyomást és a triglicerid szintet, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, valamint növeli a HDL (jó) koleszterin szintjét. Emellett az alacsony szénhidráttartalmú diétát könnyebb tartani, valószínűleg azért, mert nem jár kalóriamegvonással, vagyis éhezéssel. A vizsgálatok szerint sokkal többen képesek végigcsinálni, mint az alacsony zsírtartalmú diétát.

Ezzel szemben az 'egészségügyi szakemberek', akiknek állítólag csak a mi érdekeink lebegnek a szemük előtt, még mindig képesek azt állítani, hogy alacsony szénhidráttartalmú diéták veszélyesek, és továbbra is a teljesen hatástalan alacsony zsírtartalmú diétájukkal házalnak, amivel több embernek ártanak, mint ahánynak használnak.

Az alacsony szénhidráttartalmú diéták a legegészségesebb, legkönnyebben betartható diéták, amelyekkel a legkönnyebb lefogyni, és amelyek képesek visszafordítani a metabolikus szindrómát. Ez ma már tudományosan igazolt tény.

11. A cukor azért egészségtelen, mert tele van „üres” kalóriával

Általánosan elterjedt nézet, hogy a cukor azért egészségtelen, mert tele van „üres” kalóriával. Nos, az igaz, hogy a cukorban sok a kalória és kevés a tápanyag, de ez csak a jéghegy csúcsa. A cukrok káros hatásai messze túlmutatnak az üres kalória problematikáján, pusztító hatással van az ember egész anyagcseréjére, elhízást és egy sor más komoly betegséget okoz. A cukorfélék közül elsősorban a magas fruktóztartalmú legújabb változatok olyan hatással vannak az anyagcserére, amely elhízáshoz és anyagcsere betegségekhez vezet. Erről ebben a cikkben lehet hosszabban olvasni.

A fruktózt a máj alakítja át zsírrá, amely a vérben VLDL részecskék formájában választódik ki. Ez vezet a megemelkedett triglicerid és koleszterin szinthez. A cukor ezenkívül rezisztenssé tehet az inzulin és a leptin hormonokkal szemben, ami az első lépés az elhízás, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség felé.

De ez még csak egy része a problémának. A fruktóz hatására az ember egyre többet és többet kíván enni, ami további hízáshoz vezet. Bizton állíthatjuk, hogy a cukrok közül a fruktóz a nyugati táplálkozás egyes számú rákfenéje.

 

12. A zsíros ételek hizlalnak

Pusztán intuitív alapon valóban gondolhatnánk azt, hogy aki sok zsírt eszik, annak a testén sok zsír fog lerakódni. Az a dolog ugyanis, ami összegyűlik a bőrünk alatt, és amitől puhának és kövérnek látszunk, valóban zsír. Ám a dolog mégsem ilyen egyszerű. Annak ellenére, hogy a zsír több kalóriát tartalmaz grammonként, mint a szénhidrát vagy a protein, a magas zsírtartalmú diéta mégsem hizlal. Ha valaki sok szénhidrátot és sok zsírt fogyaszt, az valóban meghízik. De erről nem a zsír tehet! Hiszen láthattuk, hogy aki sok zsírt és kevés szénhidrátot fogyaszt, az sokkal könnyebben lefogy, mint aki kevés zsírt és sok szénhidrátot fogyaszt.

Ezek voltak a legdurvább hazugságok, ám ezzel még nincs vége a sornak.  Amit itt leírtunk, az csak a jéghegy csúcsa. A „táplálkozástudósok” egy sor más tévhitet és legendát terjesztenek még azzal kapcsolatban, hogy milyen az egészséges táplálkozás. Mint tapasztalhatjuk a modern élelmiszeripar a multik polcára helyezett ipari hulladékaival kéz a kézben jár a betegségipar többi - hasonlóan gátlástalan - szereplőjével, akiknek célja nem az egészség, hanem a tartós betegség fenntartása.
Így az egészség kizárólag a mi döntéseinken múlik.

Ne hagyjuk, hogy kiénekeljék a szánkból a sajtot - a legfőbb kincsünket, az egészségünket!

Forrás: Jillian Kubala és Szendi Gábor 

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!