1. FAKE: A tojás egészségtelen
Itt van például a tojás, amely történetesen nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz, és amely emiatt abba a hírbe került, hogy növeli a szívbetegségek kockázatát.
Ám nemrégiben bebizonyosodott, hogy a koleszterintartalmú ételek nem növelik a vér koleszterinszintjét, illetve hogy a tojás például csak a „jó” (HDL) koleszterin szintjét növeli, és egyáltalán nem okoz szívbetegséget. Ráadásul a tojás a föld egyik legtáplálóbb eledele, rengeteg fontos tápanyag van benne, köztük olyan különleges antioxidánsok, amelyek védik a látásunkat, bár „magas a zsírtartalmuk”, bizonyíthatóan kevésbé hízik az, aki tojást eszik, mint aki kiflit vagy zsemlét.
Összefoglalva : A tojás nem okoz szívbetegséget, viszont az egyik legtáplálóbb étel a földön.
2. FAKE: Az alacsony zsírtartalmú ételek egészségesek
Tudják, milyen íze lenne egy olyan ételnek, amelyből kivonnák az összes zsiradékot? Mint a kartonpapírnak. Senki nem enné meg. Nos, az élelmiszergyártók ezt tudják, ezért aztán az alacsony zsírtartalom kompenzálására mindenféle adalékanyagot tesznek az ételekbe. Ez lehet például cukor, magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup, ízfokozó, mint a glutamát és a lizin vagy mesterséges édesítőszerek, amilyen az aszpartám.
Ezek közül a cukor túlzott fogyasztásának ártalmai közismertek, de sajnos a mesterséges édesítőszerek sem jobbak, hiába nincs bennük kalória. Számtalan megfigyeléses vizsgálat egyöntetű és szignifikáns összefüggést állapított meg a cukor és egy sor olyan betegség közt, mint az elhízás, a metabolikus szindróma, a koraszülés vagy a depresszió.
Egyszóval ezekben az alacsony zsírtartalmú termékekben a gyártók az egészséges természetes zsírokat olyan anyagokkal helyettesítik, amelyek kifejezetten károsak az egészségre.
Összefoglalva : Az alacsony zsírtartalmú ételek rendszerint olyan feldolgozott ételek, amelyek tele vannak olyan segédanyagokkal, amelyek kifejezetten károsak az egészségre.
3. FAKE: Gabonára mindenkinek szüksége van
Soha nem értettem, miért állítják sokan, hogy az emberi táplálkozás a gabonaféléken alapul. Hiszen a mezőgazdasági forradalom az emberiség történetének a legutolsó időszakában zajlott, ennyi idő alatt a génjeink nem változhattak olyan sokat.
A gabonaféléknek meglehetősen alacsony a használható tápanyagtartalmuk a többi természetes táplálékhoz képest, ráadásul sok bennük a fitinsav, amely megköti a belekben levő ásványi anyagokat, és ezzel akadályozza a felszívódásukat.
A nyugati táplálkozásban a messze a leggyakrabban fogyasztott gabonaféle a búza, amely pedig egy sor súlyos és kevésbé súlyos egészségügyi probléma forrása, ahogy ezt itt már leírtam. A búza napjainkban nagy mennyiségben tartalmaz egy glutén nevű fehérjét, amelyről közismert, hogy az emberi populáció egy jelentős hányada allergiás rá, és komoly autoimmun folyamatokat generálhat. A glutén károsíthatja a bélfalat, fájdalmat és puffadást, valamint székelési zavarokat és fáradékonyságot okozhat. De vannak arra utaló jelek is, hogy összefüggés van a gluténfogyasztás, valamint a skizofrénia és a kisagyi ataxia közt, hogy csak két súlyos agyi rendellenességet említsek.
A megoldás a kovászos kenyér- és pékáruk fogyasztása, mivel ekkor a hosszú fermentáció során a baktériumok teljesen lebontják a szénhidrátokat és a glutént. A többi sütőipari hulladék nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Összefoglalva: A gabonaféléknek viszonylag alacsony a tápanyagtartalmuk mellet gluténtartalmuknál fogva egy sor egészségügyi problémát okozhatnak, ha nem hívjuk segítségül nagyanyáink kovászos kenyérkészítési technikáit.
4. FAKE: A fehérjében gazdag táplálkozás árt a csontoknak és a vesének
Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a túl sok fehérje fogyasztása csontritkuláshoz és vesekárosodáshoz vezet.
Ebből annyi igaz, hogy a fehérjefogyasztás rövidtávon kivonja a csontokból a kalciumot, de a hosszú távú vizsgálatok éppen ellentétes hatásról számolnak be. Hosszú távon a fehérjében gazdag táplálkozás a csontok megerősödéséhez vezet, és csökkenti a törések kockázatát. Ahogy arra sem találtak bizonyítékot, hogy a fehérjékben gazdag táplálkozás egyébként egészséges embereknél vesebetegséget okozna. Sőt, mivel a vesebetegségek egyik fő kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a fehérjében gazdag táplálkozás kifejezetten előnyös a vesebetegségek megelőzése szempontjából.
Összefoglalva: A fehérjékben gazdag táplálkozás jót tesz a csontok egészségének, és csökkenti a törések kockázatát. De kifejezetten ajánlható magas vérnyomásban, illetve cukorbetegségben szenvedőknek is, mivel javíthatja a tüneteiket, és ezáltal a vesebetegségek kialakulásának a kockázata is csökken.
5. FAKE: A telített zsírok ártalmasak
Néhány évtizeddel ezelőtt valakik eldöntötték, hogy a szívbetegségeket a túl sok zsír, ezen belül is a telített zsírok fogyasztása okozza.
Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető vizsgálatokon, valamint olyan egészségpolitikai döntéseken alapult, amelyekről később kiderült, hogy teljesen tévesek. Egy 2010-ben megjelent cikk 21 ezzel kapcsolatos, több mint 300 000 fő részvételével végzett epidemiológiai vizsgálat eredményét tekintette át, és arra jutott, hogy semmilyen összefüggés nem állapítható meg a telített zsírsavak és a szívbetegségek közt.
Az, hogy a telített zsírsavak szívbetegséget okoznak, olyan elmélet, amit soha nem sikerült bizonyítani, valami miatt mégis bekerült a köztudatba. A telített zsírsavak a HDL, vagyis a „jó” koleszterin szintjét emelik a vérben, az LDL-t pedig kicsi, sűrű LDL-ből (nagyon káros) nagy LDL-lé alakítja át, amelynek nincs az egészségre ártalmas hatása. Vagyis a hústól, a kókuszolajtól, a sajttól, a vajtól egyáltalán nem kell félni.
Összefoglalva : A legújabb vizsgálatok szerint a telített zsírsavak nem okoznak szívbetegséget.
6. Sokszor kell enni naponta keveset
Ez az „együnk naponta többször keveset”, hogy „az anyagcserénket folyamatosan magas szinten tartsuk”, olyan mítosz, amelyben sokan rendületlenül hisznek, holott nincs semmi értelme.
Az igaz, hogy az evéstől az emésztés miatt valamivel gyorsul az anyagcsere, de az energiafelhasználást alapvetően az elfogyasztott étel napi összmennyisége határozza meg, nem az, hogy hányszor eszünk egy nap. Ennek a mítosznak az igazságtartalmát egyébként már többször tesztelték, mindig negatív eredménnyel. Összehasonlítottak két csoportot, amelyből az egyik többször evett keveset naponta, a másik viszont kevesebb étkezés keretében fogyasztotta el ugyanazt a mennyiségű táplálékot, és az eredmény szó szerint ugyanaz volt.
De nemcsak arról van szó, hogy semmi értelme sokszor enni naponta, a dolog még káros is lehet.
Az emberi szervezet számára nem természetes, hogy folyamatosan a jóllakottság állapotában legyen, mivel a múltban ahhoz adaptálódtunk, hogy időnként koplalnunk kellett, és messze nem ehettünk olyan gyakran, mint manapság. Ha egy ideig nem eszünk, akkor egy autofágia névre hallgató folyamat során kitisztulnak a sejtjeinkből a különböző salakanyagok, úgyhogy időnként koplalni kifejezetten jót tesz az egészségnek.
Összefoglalva: Semmi bizonyíték nincs rá, hogy naponta sokszor keveset enni jobb, mint kevesebbszer többet. Időről időre éhezni egy kicsit pedig kifejezetten jót tesz az ember egészségének.
7. FAKE: A szénhidrátok a legjobb energiaforrások
A táplálkozás „tudósok” elképzelée szerint az a jó, ha zsírszegényen táplálkozunk, és a bevitt kalóriamennyiség 50-60 százalékban szénhidrátokból áll. Ez a gyakorlatban sok gabona és egyszerrű cukor, viszont kevés magas zsírtartalmú táplálék, például hús és tojás fogyasztását jelenti. Nos, ez a fajta étrend legfeljebb azoknál működhet, akik alkatilag soványak. Azoknál viszont, akik túlsúlyosak, metabolikus szindrómában vagy cukorbetegségben szenvednek, egyenesen életveszélyes lehet ennyi szénhidrát.
Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben több átfogó tanulmány született, amelyek olyan randomizált, ellenőrzött vizsgálatokon alapulnak, ahol alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrenden élő személyeket hasonlítottak össze magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú étrenden élő személyekkel. És az eredmény egyértelműen az volt, hogy az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend egészségesebb.
Összefoglalva: A magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrend bizonyítottan kevésbé ártalmas, mint a magas szénhidráttartalmú és alacsony zsírtartalmú étrend.
8. A magas omega-6 tartalmú növényi és magolajak egészségesek
A többszörösen telítetlen zsírsavakról azt állítják, hogy azok egészségesek, mert bizonyos vizsgálatok szerint csökkentik a szívbetegségek kockázatát.
Csakhogy többféle többszörösen telítetlen zsírsav létezik, amelyek nagyon különböznek egymástól. Először is meg kell különböztetnünk az omega-3-at és az omega-6-ot. Az omega-3 gyulladásgátló hatású, ezért csökkenti egy sor gyulladással kapcsolatos betegség kockázatát. Az emberi szervezetnek mind omega-3-ra, mind omega-6-ra szüksége van. Ám ha az omega-6 aránya túlságosan magas az omega-3-hoz képest, az komoly egészségügyi problémákat okozhat.
Vagyis fogyasszunk minél több omega-3-at, például tőkehalmáj vagy táplálék-kiegészítő formájában, viszont magas omega-6 tartalmuk miatt kerüljük az iparilag előállított napraforgó illetve magolajak fogyasztását.
Összefoglalva: Az emberi szervezetnek bizonyos arányban mind omega-6, mind omega-3 zsírsavra szüksége van. Ám a magolajakban található túl sok omega-6 növeli a szívbetegségek kockázatát.
9. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta veszélyes
A haladó gondolkodású kutatók számára egyértelmű, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend lenne a gyógymód a leggyakrabban előforduló civilizációs betegségre. A hosszú idő óta propagált alacsony zsírtartalmú étrenddel ugyanis semmilyen eredményt nem lehetett elérni a civilizációs betegségek ellen vívott küzdelemben, viszont a média által még mindig démonizált alacsony szénhidráttartalmú étrend kifejezetten hatásosnak bizonyult.
Az összes randomizált ellenőrzött vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend jobban csökkenti a testzsírt, a vérnyomást és a triglicerid szintet, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, valamint növeli a HDL (jó) koleszterin szintjét. Emellett az alacsony szénhidráttartalmú diétát könnyebb tartani, valószínűleg azért, mert nem jár kalóriamegvonással, vagyis éhezéssel. A vizsgálatok szerint sokkal többen képesek végigcsinálni, mint az alacsony zsírtartalmú diétát.
Ezzel szemben az 'egészségügyi szakemberek', akiknek állítólag csak a mi érdekeink lebegnek a szemük előtt, még mindig képesek azt állítani, hogy alacsony szénhidráttartalmú diéták veszélyesek, és továbbra is a teljesen hatástalan alacsony zsírtartalmú diétájukkal házalnak, amivel több embernek ártanak, mint ahánynak használnak.
Összefoglalva: Az alacsony szénhidráttartalmú diéták a legegészségesebb, legkönnyebben betartható diéták, amelyekkel a legkönnyebb lefogyni, és amelyek képesek visszafordítani a metabolikus szindrómát. Ez ma már tudományosan igazolt tény.
10. A cukor azért egészségtelen, mert tele van „üres” kalóriával
Általánosan elterjedt nézet, hogy a cukor azért egészségtelen, mert tele van „üres” kalóriával. Nos, az igaz, hogy a cukorban sok a kalória és kevés a tápanyag, de ez csak a jéghegy csúcsa. A cukorfélék közül elsősorban a magas fruktóztartalmú legújabb változatok, olyan hatással vannak az anyagcserére, amely elhízáshoz és anyagcsere betegségekhez vezet. Erről itt lehet hosszabban olvasni.
A fruktózt a máj alakítja át zsírrá, amely a vérben VLDL részecskék formájában választódik ki. Ez vezet a megemelkedett triglicerid és koleszterin szinthez. A cukor ezenkívül rezisztenssé tehet az inzulin és a leptin hormonokkal szemben, ami az első lépés az elhízás, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség felé.
De ez még csak egy része a problémának. A fruktóz hatására az ember egyre többet és többet kíván enni, ami további hízáshoz vezet. Bizton állíthatjuk, hogy a cukrok közül a fruktóz a nyugati táplálkozás egyes számú rákfenéje.
Összefoglalva: A cukrok káros hatásai messze túlmutatnak az üres kalória problematikáján, pusztító hatással van az ember egész anyagcseréjére, elhízást és egy sor más komoly betegséget okoz.
11. A zsíros ételek hizlalnak
Pusztán intuitív alapon valóban gondolhatnánk azt, hogy aki sok zsírt eszik, annak a testén sok zsír fog lerakódni. Az a dolog ugyanis, ami összegyűlik a bőrünk alatt, és amitől puhának és kövérnek látszunk, valóban zsír.
Ám a dolog mégsem ilyen egyszerű. Annak ellenére, hogy a zsír több kalóriát tartalmaz grammonként, mint a szénhidrát vagy a protein, a magas zsírtartalmú diéta mégsem hizlal.
Ha valaki sok szénhidrátot és sok zsírt fogyaszt, az valóban meghízik. De erről nem a zsír tehet! Hiszen láthattuk, hogy aki sok zsírt és kevés szénhidrátot fogyaszt, az sokkal könnyebben lefogy, mint aki kevés zsírt és sok szénhidrátot fogyaszt.
Forrás: Szendi Gábor (www.tenyek-tevhitek.hu)
