Az öregedésért felelős folyamatok egymással összefüggenek, egymást erősítik vagy gyengítik. Valamennyi folyamat összefügg azonban a DNS-ben lévő, a kromoszómákat védő telomerek hosszával, mert a telomer felelős a hibátlan sejtosztódásért. Mint arról korábbi cikkünkben bővebben volt szó arról, hogy adott telomérhosszúsággal születünk, ami a sejtek osztódásakor „kopik”, és csak a telomeráz nevű enzim hatására képes visszaépülni. Ahogy a telomerek rövidülnek, úgy erősödnek fel az öregedési folyamatok, és jelentkeznek az azzal járó betegségek is.
- Oxidatív stressz
Ez a legerőteljesebb degeneratív folyamat az élő sejtekben, amely bizonyítottan felelős az öregedésért, a rosszindulatú daganatok kialakulásáért, az idegrendszeri károsodásokért, az ízületi megbetegedésekért és a gyulladásokért. Ha sikerül a sejtekben csökkenteni az oxidatív stresszt, akkor lassítható az öregedés. De mi az az oxidatív stressz? A sejtek olyan állapotát nevezzük így, amikor a prooxidánsok (szabadgyökök) és az antioxidánsok egyensúlya eltolódik az előzőek javára. A szabad gyökök keletkezése és az antioxidáns védő rendszerek közötti elkerülési egyensúly megbomlik, az oxidánsok kapacitása meghaladja az antioxidánsok kapacitását.
Minden lélegzetvétellel együtt szabad gyökök is keletkeznek. A szabad gyökök olyan kémiai elemek, amelyek egy vagy több szabad elektronnal rendelkeznek. A szabad gyökök jelenléte a molekulák instabilitását okozza. Azért, hogy visszanyerjék stabilitásukat, reakcióba lépnek szabad elektronjukkal. Ennek következtében molekulák ezreit érintő láncreakciók alakulnak ki. Ezt nevezik oxidatív láncnak. Az oxidatív stressz gyengíti az immunrendszert, károsítja a DNS-t, és végső soron sejthalálhoz vezet. Szinte nincs is olyan betegség, aminél ne mutatták volna ki a szabad gyökök károsító hatását: a krónikus gyulladások, a memóriaproblémák, az Alzheimer-kór, az ízületi fájdalmak, a vérkeringési rendellenességek mind akkor jelennek meg, amikor a sejtekben a szabad gyökök túlsúlyba kerülnek. A szabad gyökök képesek arra, hogy az antioxidáns rendszerek működését gátolják például oly módon, hogy „elfogyasztják” a rendelkezésre álló antioxidánsokat, így a sejtek egy másodlagos oxidatív károsodásra érzékenyebbek lesznek. Az önrontó kör folytatódik, és a sejt egyre jobban károsodik, mígnem elpusztul.
A szabad gyökök képződését elősegítik többek között az élvezeti szerek, a cigaretta és az alkohol, az erős UV-sugárzás, az ózon, a szmog, a különböző mérgező anyagok az ételben és a környezetben valamint a túlzott cukorfogyasztás, továbbá az éhezés, a stresszhatások, a hideg környezet, a helyhez kötöttség. A szervezeten belüli fiziológiás folyamatok is felszabadíthatnak szabad gyököket, mint például a fokozott anyagcsere-intenzitás vagy a jelentős fizikai terhelés.
A Nobel-díjas dr. Selye János már 1964-ben megjelent Életünk és a stressz című, mára világhírűvé vált könyvében megállapítja, hogy a stressz a sejtek szintjéig hatással van biológiai létünkre. Különbséget kell tennünk a hétköznapi stressz – ami főleg a mindennapi életünkben érzelmileg befolyásol, és a teljes idegállapotunkra és szervezetünkre hat –, továbbá a fent vázolt sejt-stressz között, de előbbi kihatással van az utóbbira, és viszont. Azóta ennek a kölcsönhatásnak a részleteit is feltárták, de még mindig hangsúlyozni kell, milyen fontos szerepet játszik életünk hosszúságában és a betegségek elkerülésében az általános stresszoldás, a stressz egészséges kezelése.
Dr. Szent-Györgyi Albert, a szintén magyar származású Nobel-díjas tudós nem győzte hangsúlyozni, hogy a C-vitamin az egyik legerősebb antioxidáns, ami leköti a szabad gyököket.
Az oxidatív stressz fogalma egy amerikai biológus, dr. Joe McCord PhD, a Denveri Egyetem professzorának nevéhez köthető, aki felfedezte a sejtoxidációt kontrolláló enzimet, a SOD-ot (Superoxide Dismutase), amit bizonyos gyógynövényekből ki is tudnak nyerni. Ez az enzim ellenőrzi a sejtekben keletkező salakanyagok kiürítését, ez – illetve a hiánya – felelős számos krónikus gyulladásért és vagy kétszáz olyan betegségért, ami az öregedés folyamatával együtt jár.
Magyarországon dr. Ádám Veronika akadémiai kutatócsoportja vizsgálja a számos betegség hátterében álló oxidatív stresszt, illetve annak a metabolizmussal – anyagcserével – való összefüggéseit az Orvosi Biokémiai Intézetben, és arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos antioxidáns enzimek stimulálják a SOD-ot. Megállapították, hogy számos gyógynövény készítménynek ez a titka, így antioxidáns hatású például a zöld tea, a kurkuma és a májvédő máriatövis is.
