A cukor

A cukorfogyasztás fogszuvasodást okoz?

A fogszuvasodás kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Többek között a fogak felszínén lerakodó lepedék, az étkezés rendszeressége, az elfogyasztott táplálék minősége, öröklött tényezők stb. A fogszuvasodás esélye annál nagyobb, minél gyakrabban eszik vagy iszik valaki. A cukrok és főzött keményítők egyaránt szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévő baktériumok ezeket savakká bontják le. Ebből a szempontból nincs különbség a főtt ételekből, az édességekből, illetve a gyümölcsökből, zöldségekből származó cukrok között.

A cukor emésztése már a szájüregben elkezdődik, és ekkor megváltozik a nyál vegyhatása. Mindez természetes folyamat, és nem is jelent problémát megfelelő szájápolás mellett, továbbá ha nem tesszük ki fogazatunkat egész nap a károsító hatásoknak, a cukros üdítők, a kemény és gumicukorkák, csokoládék, jégkrémek, édes péksütemények által. Ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb fogkárosodást okoz akkor, ha azt az étkezések között nasiként, és nem a főétkezés részeként fogyasztjuk.

A cukor elhízáshoz vezet?

A testtömeg gyarapodása abban az esetben alakul ki, ha az élelmiszerekből, italokból származó energiafelvétel nagyobb, mint az anyagcsere-folyamatok és a fizikai aktivitás során felhasznált energiamennyiség. Nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni csak egy élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő fogyasztása és az elhízás között. A túlzott energiabevitel, függetlenül annak forrásától, túlsúly kialakulásához vezethet abban az esetben, ha nem ellensúlyozza a fizikai tevékenységek energiafelhasználása.

Az is tény, hogy túl nagy egyszerű szénhidrátbevitel (szőlőcukor, gyümölcscukor) esetén a cukor zsírrá alakul a szervezetben, ami elhízáshoz vezethet. Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrát egy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet, és ez 10 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem növeljük a fizikai aktivitást.

Egy átlagos súlyú embernek könnyű, ülő életmód esetén napi legfeljebb 48-60 g cukorfogyasztás megengedett. Napi 60 grammal számolva ez évi 22 kg cukrot jelent. Magyarországon az éves átlagfogyasztás jóval meghaladja ezt az értéket.

A túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséget okoz?

A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezője van. Nem tudunk tudományos bizonyítékról arra vonatkozóan, hogy a cukor fogyasztása közvetlen összefüggésben lenne a cukorbetegség kialakulásával. A felnőttkorban kialakuló, úgynevezett II. típusú cukorbetegség kialakulásában elsősorban az elhízásnak, mint a szénhidrátfelvételnek van szerepe.

Tanácsok, tippek a mindennapi étrend összeállításához

Cukor helyett időnként használjunk mézet, de ennek fogyasztását se vigyük túlzásba. (10 dkg cukor 400 kalória, de 10 dkg méz is 362 kalória!)
Igyunk természetes gyümölcs- és zöldséglevet, kerüljük az alacsony gyümölcstartalmú, cukrozott üdítőitalokat.
Befőtt, kompót helyett válasszuk a friss vagy natúr módon fagyasztott gyümölcsöt. A cukor elnyomja a gyümölcs igazi zamatát.
Étkezések befejező fogásaként hetente legfeljebb kétszer-háromszor szerepeljen desszert az étrendben.
A nagy zsírtartalmú linzertészták, vajkrémes, cukros sütemények helyett könnyű, gyümölcs, illetve tejtermék alapú desszerteket, például. túrós palacsintát, gyümölcsös pudingot, gyümölcsrizst fogyasszunk.
Az édességet friss vagy aszalt gyümölccsel, gyümölcsjoghurttal, tejdesszerttel is helyettesíthetjük. Ne csokival kényeztessük magunkat. (10 dkg tejcsokoládé: 580 kalória.)
A tejszínes fagylaltok, parfék, jégkrémek helyett keressük a gyümölcsös joghurtfagylaltokat.
Bevásárlásnál a címkén lévő összetétel alapján mindig érdemes a kisebb cukortartalmút választani.

Még mindig cukor

Kimutatták, hogy a cukor szerepet játszik testünk étvágyszabályozó rendszerében, és elősegíti a jóllakottságérzet kialakulását.
Az agy számára egyedüli energiaforrás a szőlőcukor, amely elősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet.
Egy átlagos felnőtt agya naponta kb. 140 g glükózt használ fel, mely a napi szénhidrátfogyasztásunk közel felét teszi ki.
Az élelmiszeripar a cukor más-más tulajdonságát használja ki a különböző termékek előállítása során. A cukor számos szerepet tölt be, mint technológiai alkotórész, például ízesítő- vagy sűrítőanyag. Az élelmiszerek állagát (krémességét) is befolyásolja. A cukor természetes tartósító hatását a zselék, lekvárok, befőttek készítésekor használjuk ki, de az élelmiszerek (kenyér, sütemények) barna színének és kellemes ízének kialakításában is fontos rész jut a cukroknak.
A legédesebb cukorféleség a gyümölcscukor vagy fruktóz (a gyümölcsökben és a mézben található), utána a répacukor vagy szacharóz következik (a nádcukorban és a cukorrépában van belőle a legtöbb), majd a szőlőcukor vagy glükóz jön (mézben, gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő), ezt a malátacukor vagy maltóz (csírázó gabonaszemekben található) követi, és a sort a tejcukor vagy laktóz (forrása a tej) zárja.