A francia paradoxon

A franciák jóval több zsírt fogyasztanak, mint az amerikaiak, mégis tovább élnek.

Hogyan lehetséges, hogy noha a franciák sokkal több zsírt fogyasztanak, mint például az amerikaiak, mégsem olyan magas náluk a túlsúly és a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, mint Amerikában? Egy statisztikai felmérés szerint Franciaország lakossága fejenként napi 171 g zsírt fogyaszt, az Egyesült Államokban ez a mennyiség 157 g. Ám míg a franciáknál a teljes mennyiségből 108 gramm a telített zsírforrás, addig Amerikában ez csak 76 gramm.

Ennek megfelelően a franciáknál sokkal több szív- és érrendszeri megbetegedésnek, illetve elhízásnak kellene lennie, mint Amerikában. Mégis sokkal kevesebb van.

A jelenség nem volt új már a nyolcvanas években sem, amikor elkezdtek vele komolyabban foglalkozni: magával a kifejezéssel dr. Serge Renaud, a Bordeaux-i Egyetem professzora rukkolt elő 1992-ben.

Első gyanúsítottként az alkohol került a listára

A kutatók először az alkoholfogyasztással magyarázták a jelenséget. A mérsékelt alkoholfogyasztás jótékony szív- és érrendszeri hatása a hetvenes évek óta ismert volt, egyfelől kimutatták, hogy napi egynél több, de háromnál kevesebb pohár bor csökkenti a szívkoszorúér-problémák okozta halál kockázatát, illetve azt is, hogy a leghatékonyabb, ha heti 4-6 alkalommal fogyaszt az ember kis mennyiségű alkoholt, a három pohár bornak megfelelő mennyiségnél több ugyanis már ellenkező hatást ér el.

A probléma itt az volt, hogy noha a franciák az amerikaiaknál több alkoholt fogyasztanak évente, mégis sokkal kevesebbet isznak, mint Luxemburg, Csehország, és Magyarország lakosai, az utóbbi országokban mégsem figyelhető meg a jelenség. Tehát önmagában az alkohol nem magyarázat, kellett valami más, így jutottak el a vörösborhoz, amelyből a franciák tényleg sokat fogyasztanak, szemben az említett országokkal.

A vörösbor hatékonyságát először a rezveratrol nevű anyaggal magyarázták, bár az elfogyasztott bor rezveratrol tartalma alacsony, így nehéz lenne pusztán abból megfelelő mennyiséget bevinni ahhoz, hogy önmagában hatékony legyen. A későbbi kutatások megállapították, hogy a rezveratrol mellett a szőlőmag héjában található oligomer procianidinek is szerepet játszhatnak a folyamatban, melyeknek a vérképre gyakorolt kitűnő hatása már eddig is ismert volt, és szintén fellelhető a vörösborban.

A zsír mégsem olyan rossz?

A hipotézisek másik iránya a telített zsírok környéke volt, és főleg azt vizsgálták, hogy vajon a sok telítetlen zsír tényleg olyan sok-e? Franciaországban ugyanis az olivaolaj mellett valóban sok állati zsiradék fogy, de a nagy része kacsa- és libazsír, amely kutatások szerint meglepő arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ez pedig csökkenti az egyéb forrásokból bevitt telített zsírsavak problémás hatásait. Összehasonlításképpen: míg az olívaolajban a telítetlen-telített zsírsavak aránya 76-15 százalék, addig a liba- vagy kacsazsírban ez az érték 56-27 százalék, ami nem olyan jó ugyan, mint az olívaolajé, de még mindig a telítetlen zsírsavak javára billen a mérleg.

Nem csak az a fontos, hogy mit eszünk

Mivel a paradoxon feloldási kísérletei minden esetben olyan megoldásokkal szolgáltak, amelyek nem terjeszthetők ki feltétlenül más országokra, többen elkezdték a francia evési és kulturális sajátosságokkal magyarázni a jelenséget. Nem a fogyasztott ételekkel és italokkal, hanem a fogyasztás módjával magyarázták a rejtélyt. Szemben az amerikai vagy angolszász országok szokásaival, ahol divat nagy és kiadós étkezéseket tartani, az adagok gyakran óriásiak, a franciák inkább többször esznek keveset. Azt is kimutatták, hogy a franciák hüvelyesekből és zöldségekből igen sok rostot visznek be, és az étkezési rostnak ismert a komoly koleszterincsökkentő hatása is. Másfelől a borfogyasztás kapcsán azt szeretik kiemelni, hogy náluk az alkoholfogyasztás legnagyobb része mindig étkezés kísérőjeként történik, míg a vizsgált országoknál az italozás önmagában folytatott tevékenység.

Ahhoz hogy a szív-érrendszeri megbetegedéseket hatékonyan megelőzzük nagyon fontos napi szinten odafigyelnünk táplálkozásunkra, valamint az alkoholfogyasztásunk minőségére. A vörösborok mérsékelt fogyasztása valóban jó hatást gyakorol az egészségre. Kutatások bebizonyították, hogy a nagy testű, mély színű vörösborok az antioxidáns anyagok leggazdagabb forrásai, így csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét.

Reserve