Az egészséges táplálkozás alapjai

Napjainkban – az átlagos életvitelünk okán - még mindig a legelterjedtebb a napi háromszori étkezés, a reggeli, az ebéd és a vacsora, melyet igény szerint kiegészíthet még a tízórai, az uzsonna.

A hagyományos reggeli a délelőtti órákban szükséges teljesítőképességet hivatott fedezni. A klasszikus reggeli (kávé, tea, kakaó, péksütemény, gyümölcsíz, tojás, hús- és sajtfélék) egyrészt mennyiségével, másrészt magas szénhidrát-tartalmával biztosítja a megfelelő energiát. A reggelire elfogyasztott nagy mennyiségű szénhidrát azonban nem kívánt folyamatokat okoz. A finomított cukor, a fehér liszt gyors felvétele után ugrásszerűen emelkedik a vércukorszint, ami a hasnyálmirigyet fokozott mértékű, a cukor lebontásához szükséges inzulintermelésre készteti. A cukor lebontásának gyorsan kell lezajlania, mert a magas cukorkoncentráció a vér konzisztenciájának változásához vezethet. Viszont, ha ez a folyamat túl gyorsan megy végbe, a felvett cukrot a szervezet nem használja fel, hanem elraktározza, a vércukor szint azonban a nagy mennyiségű inzulin hatására lecsökken, ekkor a szervezet - mivel a tartalékok felhasználása viszonylag bonyolultabb -, az egyszerűbb módon reagál éhséget, jelez! (Pedig nem lenne rá szükség, hiszen egy-két órája elegendő energiát vett föl.) Az ember pedig készséggel tesz eleget ennek, következik a tízórai, és ezzel a túlzott táplálékfelvétel ördögi köre.

A reform reggeli elfogyasztásával (müzli, olajos magvak, aszalt gyümölcs, méz, nyers zöldségek) a szervezet energiaigényét úgy biztosítjuk, hogy a szénhidrát felvétel egyenletes, mivel azt nem készen kapja a szervezet, előbb még le kell bontania, így a vércukorszint lassan, nem ugrásszerűen emelkedik, a lebontásához elég a normál mennyiségű inzulin. Ez a folyamat nem olyan gyors, viszont egyenletes és sokkal tartósabb, mint a hagyományos reggeli esetén. Így nem jelentkezik rövid idő múlva az éhségérzet, nem jön létre a túlzott energia felvétel, és táplálkozásunkat különösebb megerőltetés nélkül tudjuk majd az energiaszükségletünkhöz igazítani.

A nap során folyamatosan ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, mivel a táplálékunk rostanyagainak emésztése sok folyadékot igényel, valamint a szervezet működése is napközben aktívabb, és a bőséges folyadékfogyasztással pedig könnyebben kiválasztódnak a szervezet számára káros anyagcseretermékek.

Az ebéd mind mennyiség, mind elkészítési mód tekintetében fontos, hogy könnyű legyen. Kerülendőek a zsíros, tartalmas levesek, mártások, nehéz ételek. Ezt az emésztés következtében jelentkező fáradtság érzet elkerülése teszi indokolttá. Mint tudjuk, az egészséges táplálkozás alapja a táplálék helyes összetétele: ügyeljünk a fehérje, szénhidrát és zsír megfelelő arányára, valamint arra, hogy lehetőség szerint nyers zöldségfélével és salátával kezdjük az étkezést. Ez tőlünk nyugatabbra már évtizedekkel korábban bevett szokás volt. Emlékszem, tátottuk a szánkat, hogy 'ezek' a salátát nem a főételhez eszik, hanem az étkezések elején. Magas rost és víztartalma miatt telíti a gyomrot, és megóv minket attól, hogy túlegyük magunkat. A helyes összetételű ebéd elfogyasztása után, már hosszabb ideig nem érez az ember éhséget, és nem lesz úrrá rajta a tipikus délutáni fáradtság érzet.

A főétkezések közti tápanyag-bevitelünket napi aktivitásunk határozza meg. Ha rendszeresen végzünk aktív tevékenységet esetleg sportolunk, mindenképp fogyasszunk elegendő fehérjét és összetett szénhidrátot tartalmazó ételeket. Ilyen lehet egy zabpelyhes vagy gyümölcsös protein turmix, ami remek ízeivel jutalomfalatként is funkcionálhat.

Vacsorára már nem ajánlatos belakni, mert fontos, hogy a lefekvésig elegendő idő maradjon az ételek megemésztéséhez. Ez az idő átlagosan 2-3 óra, de egyes nehezen emészthető ételek akár 5-6 órát is tölthetnek a gyomorban. Mivel az éjszakai órákban a szervezet működése, tehát az emésztés is lelassul, a félig emésztett ételek a gyomorban megerjednek, rothadásnak indulnak, ez által méreganyagok jutnak a szervezetbe. Ennek következtében a máj is túlmunkára kényszerül, hogy a méreganyagokat lebontsa, ezáltal csökken és késik fő tevékenysége, az epetermelés, elégtelen lesz a zsíremésztés, ami telítettségérzettől és felfúvódástól kísért nyugtalan alvással jár.

Napjainkig nagyrészt hiába való igyekezet maradt a táplálkozási szokások megváltoztatása, az egészséges étkezésre való áttérés. Csak a téma iránt különös érdeklődést mutatók, a sportolók, dietetikusok, táplálkozáskutatók és a fogyókúrázók egy része tesz eleget az egészséges étkezés néhány követelményének, és figyel az ételek tápanyag-összetételére, esetleg számolja a kalóriákat. A jelenség egyik, s talán legfőbb oka, hogy az általános áremelések közepette épp azon nyersanyagok ára emelkedik legjobban, melyek korszerűek, egészségesek, és amelyeknek többször és nagyobb mennyiségben kellene étrendünkben szerepelnie.
Szerencsére vannak nyersanyagok melyeknél ez az áremelkedés nem nagymértékű, illetve léteznek ismert és széles körben fogyasztott élelmiszerek, melyekből a hagyományostól eltérő módon korszerű étel készíthető, és az áruk sem megfizethetetlen.