Húsz éven belül katasztrófa várható

Elektromos autók, bioüzemanyagok, nap- és szélerőművek átveréseinek zsákutcájában az emberiség.

Ez a féktelen növekedés és jólét legkésőbb 2040-ben véget ér, a modern civilizáció súlyos válságba kerül. A mostani háború végképp világossá tette, hogy eddig soha nem látott élelmiszer-, és erőforrás-válság köszönt ránk. A folyamatban lévő fenntarthatónak hazudott technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyag-fedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. Ráadásul végképp kifogynak az élelmiszerkészleteink, miközben a klímaváltozás – aminek számtalan, a szén-dioxidnál lényegesebb összetevője van - már nem megállítható. Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatnak bennünket, miközben a valóság az, hogy elkéstünk:

a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül.

Ha nincs ez a háború, egy bő évtizeden belül a nyersanyaghiány akkor is utolért volna minket. Tudtuk, hogy az erőforrások egyenlőtlenül vannak elosztva, hogy egyre rosszabb minőségű ásványkincseket tudunk egyre nagyobb ráfordítással kitermelni, miközben egyre több kellene belőlük.

Amikor arról beszélünk, hogy klímaválság van, Covid-válság van, háborús válság van, gazdasági válság van, többnyire elfelejtjük, hogy

ezek ugyanannak a globális válságnak a különböző megjelenési formái.

Mint egy gyógyíthatatlan rákos betegség: a rák az alapprobléma, az pedig már csak a következmény, hogy hol jelenik meg éppen a legújabb áttét.

El kell, hogy oszlassak egy mítoszt:

megújuló energiaforrás nincs.

Persze, a primer energiaforrás maga megújuló, mert a szél fúj, a nap süt. De a napból nem a számunkra hasznos formájú energia jön, azt át kell alakítanunk. Az elektromos áram előállítása sem megújuló formában történik. A napelem nem energiaforrás, abban nulla energia van. Ráadásul 20-30 évig működik jobb esetben, utána már olyan kémiai átalakulást szenved, hogy nagyon nagy ráfordítással lehet csak újrahasznosítani az alkotórészeit. A busmanoknak megfelel a nap úgy, ahogy van, de nekik nem kell áramot termelni; valóban fenntartható módon élnek, vadásznak, meg gyűjtögetnek, és elvannak azzal az energiával, ami a napból érkezik: a növények hasznosítják, ők meg begyűjtik. De a fogyasztói társadalmat alkotó, elkényelmesedett emberek többsége nem tud, és nem is akar visszatérni ehhez az életformához.

A nagyvárosokba zárt modern társadalmak számára nincs B-terv,

ugyanis technológia és energia nélkül egyszerűen nem lehet majd életben maradni. Az Amazonas-menti őserdőben csak annyit fognak észrevenni az egészből, hogy eltűntek az éjszakai égboltról azok a villogó és mozgó csillagok, nappal pedig a fura hosszúkás felhők az égről.