A kóla elfogyasztása után a sok cukor szabályosan sokkolja a szervezetet.
Azért nem öklendezünk és émelygünk ettől a sziruptól, mert a benne lévő foszforsav jelentősen csökkenti az édes íz érzetét. Ez a cukormennyiség egyébként a napi ajánlott mennyiség több mint 100%-a.
A hatalmas mennyiségű cukor felszívódik, bekerül a véráramba és a hasnyálmirigy egyből elkezd gigantikus adag inzulint termelni, hiszen e nélkül a sejtek nem tudják a cukrot hasznosítani. Hála az inzulinlöketnek, a májad elkezdi a cukrot zsírrá alakítani, miközben az adagonkénti 30-60 gramm koffein is felszívódik a testedben. Hatására a vérnyomás emelkedik, a vérerek kitágulnak és még több cukor kerül a véráramba.
Kb. a 45. percben a szervezet elkezdi a dopamin termelést, ami beindítja az agyad örömközpontjait, pontosan ugyanúgy, mintha nem kólát, hanem heroint juttattál volna a szervezetedbe.
A 60. percben drasztikusan lezuhan a vércukorszint, ami kínzó éhségérzetet, szívdobogást, izzadást, remegés okozhat. Idegessé és ingerlékennyé válunk.
És ha ez még nem elég rémisztő: kólában lévő foszforsav a gyomorirritációt okoz, de ez vele talán a legkisebb probléma, mert többek között gátolja a szervezet kalcium megkötő képességét. Ez hosszú távon csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vezet.
Néhány elgondolkodtató adat:
- Már napi egy adag kóla (2 dl) fogyasztása is 85 százalékkal növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
- A foszforsav hatására fokozódik a kalcium kiválasztása a veséken keresztül, a vérben így kialakuló hiányt a szervezet a csontokból pótolja,ami hosszú távon csontritkuláshoz vezethet.
- A rendszeres kólafogyasztóknál magasabb a rák kialakulásának kockázata, a foszforsav és egyéb adalékok mellékhatásaként.
- Kimutatták, hogy a kóla DNS-károsodást okoz – a benne lévő tartósítószer, a nátrium-benzoát miatt, amelynek blokkolhatja a DNS létfontosságú részeit, így végül akár májzsugorodást és a Parkinson kórt is okozhat.
