Bélflóránkra annak sokrétű szerepe miatt sokan külön szervként tekintenek, és egyre több betegségben fedezzük fel jelentőségüket. Az egészséges bélrendszer legalább 85%-ban 'jótékony' szinergista baktériumokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák az emésztési rendellenességeket okozó mikroorganizmusok, mint az E.coli és a szalmonella túlszaporodását. Ha a káros baktériumok száma nem haladja meg a 15%-ot, az egészséges egyensúly fenntartható.
A helytelen étkezés és életmód, a stressz, bizonyos gyógyszerek fogyasztása (például antibiotikumok), a beleinkben lakó, jó baktériumok nagyszámú pusztulásához, a kórokozók elszaporodásához vezethetnek, ez pedig felboríthatja az egészséges bélflóra egyensúlyt. Ennek következménye, hogy immunrendszerünk legyengül és fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre.
A probiotikumok (a görög 'pro bios' = 'az életért‘ kifejezésből) alatt ma válogatott élő mikroorganizmusokat, értünk , melyek természetes formájukban tejsavas erjedéssel készült fermentált élelmiszerekben vannak jelen. Probiotikum szedésével tehát a hiányzó baktériumtörzseket telepíthetjük be a szervezetünkbe.
Ezeknek a hasznos baktériumoknak a táplálékai a prebiotikumok. Könnyen belátható, hogy a betelepített baktériumtörzseket 'etetni is kell', ezért érdemes prebiotikumot tartalmazó élelmiszereket vagy étrend-kiegészítő készítményeket fogyasztani. Természetes prebiotikum a csicsókában vagy a cikóriában található inulin.
Járványos időszakok előtt immunerősítés céljából pre- és probiotikum együttes szedése ajánlott. Ma már a két összetevőt egyesítő termékek is kaphatók, ezeket hívjuk szimbiotikumoknak.
A probiotikumok, azaz a „jó” baktériumok négyféleképp hathatnak az emberi szervezetre:
- A „rossz” mikroorganizmusokat visszaszorítják a bélflórában mint például a szalmonella vagy az E. coli
- A bél barrierfunkcióját javítják, így kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok
- Pozitív hatással vannak az immunrendszerre a T-sejtek aktiválása folytán
- Fájdalomérzetet módosítják (egyes Laktobacillus törzsek mikro-opioid és kannabioid receptorok megjelenését serkentik a bél hámsejtjein, a kialakuló fájdalomcsillapító hatás a morfinéhoz hasonló)
Miért fontosak az antibiotikum terápia kiegészítésére?
Amikor antibiotikumokat szedünk, a gyógyszer hatóanyagai nem válogatnak a jó és a rossz baktériumok között, ennek pedig az a következménye, hogy nemcsak az utóbbiak pusztulnak el, hanem bélflóránk hasznos tagjai is. Az ilyen esetben okozott károk azonban megelőzhetők vagy orvosolhatók. A legbiztosabb megoldást az jelenti, ha már a fertőzésre felírt gyógyszer szedésének időtartama alatt, majd a gyógyulást követően még legalább egy-két hétig folyamatosan használunk probiotikumokat.
Milyen betegségeknél segíthetnek még a probiotikumok?
- Fertőzések esetén kiszorítják a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását és a gátolják a vírusok károsító hatását is.
- Emésztési zavaroknál enyhítik vagy megszüntetik a hasmenést, a puffadást, a rossz leheletet, gyulladásos bélbetegségeknél hatásos kiegészítő terápiát jelenthetnek.
- Az immunrendszer működésének szabályzásával csökkenthetik a felső légúti és az élelmiszerallergiás betegek panaszait, valamint az atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél javulást hoznak a bőrtünetekben.
- Hatékonyak lehetnek visszatérő hüvelyfertőzések kezelésében.
