Orbán Viktor szerint aki nem olt, az nem ússza meg

Holott akik átestek a fertőzésen tartósan védettek, és vírust sem adnak tovább!

Orbán Viktor a gyógyászat terén is képzettnek érzi magát, mert azzal riogatja az oltást elutasítókat, hogy „tévednek, ha abban bíznak, hogy a többi ember 60-70%-ának beoltása mellett ők a nyájimmunitás elmélete alapján megúszhatják megfertőződés nélkül a dolgot.”
Pedig ezzel a megdöbbentő és minden alapot nélkülöző állításával - vagy inkább fenyegetésével? - a kormányfő téved, mivel azt sugallja, hogy két választásunk van: vagy beoltatjuk magunkat vagy elpusztulunk.

Akkor tekintsünk át néhány információt, amiből jól látható, hogy ez nem így van! Ugyanis a kutatási eredmények szerint azok, akik kisebb-nagyobb tünetekkel vagy akár tünet nélkül

átvészelték a koronavírus fertőzést, tartósabban védettek lettek akár az új mutánsok ellen is, sőt a vírust sem adják tovább, ellentétben a beoltottakkal!

Ismert, hogy az RNS vírusok, amilyen a SARS-CoV-2, folyamatosan mutálódnak. Ezeknek a mutációknak a nagy része végül nem bizonyul előnyösnek a vírus szempontjából, és ezért a természetes szelekció következtében eltűnik, máskor azonban a változás hasznos lesz a vírusvariáns számára. Ilyen például az, ha a mutáció következtében a vírus jobban tud kapcsolódni az emberi sejtekhez, ami elősegíti a vírus replikációját. De olyan mutáció is van, amelynek következtében a vírus könnyebben tud emberről emberre terjedni, vagyis megnő a fertőzőképessége. A széleskörű beoltottság pedig ezeknek az újabb mutánsoknak szelektálódását fogja kiváltani, amelyek fertőzőbbek vagy akár még virulensebbek is lehetnek. Az agresszív emberi beavatkozások - mint egy éppen zajló járvány során történő oltási kampány vagy a lezárások és a kötelező maszkviselet - olyan környezeti tényezőkben bekövetkező változásokat generálnak, amik

drasztikusan megváltoztathatják a vírus viselkedését és a szelekcióját.

A stockholmi Karolinska Intézet - Európa egyik legnagyobb orvosi egyeteme - által végzett kutatás is a koronavírus-fertőzés elleni hosszútávú immunitás kialakulását vizsgálta. A kutatásban olyan egészségügyi dolgozók vettek részt, akik a fertőzésnek erősen ki voltak téve, és kimutatták bennük a koronavírus ellen termelt IgG antitesteket.
A tanulmány szerint a vizsgált személyek 96 %-a még 9 hónap elteltével is rendelkezett ezekkel az antitestekkel. Eközben kevesebb mint egy százalékuknál tudták csak kimutatni a koronavírus jelenlétét a kutatás ideje alatt, ami azt jelenti, hogy

ezek az emberek nem képesek a vírus továbbadására, mivel nincs jelen a szervezetükben.

Kétharmaduknál ráadásul kimondottan a koronavírus hatására termelődött covid-specifikus memória T-sejteket is kimutattak, vagyis ők a koronavírus ellen hosszútávon védettek, így nagy valószínűséggel nem fertőződnek meg újra, és másokat sem fertőzhetnek meg.
Az immunrendszer több komponensét megvizsgálva 9 hónappal a fertőzés után is látható, hogy még az enyhe tüneteket mutatók esetében is tartós védettség alakult ki.

Vérmintákat készítenek az antitestek elemzésére.

A kutatás során antitestekkel nem rendelkező kontrollcsoportot is vizsgáltak, melynek tagjai közül ez idő alatt 22%-a kapta el a fertőzést. A tanulmány következtetése tehát az, hogy akik tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel átesnek a koronavírus-fertőzésen - amire az antitestek megléte utal -, azok hosszú távú védettséget szereznek és nem fertőződnek meg újra, valamint a vírust sem hordozzák.

A SARS-CoV-2 fertőzésre adott immunválasz értékelése során kiderült, hogy az immunrendszer fontos elemeként ismert T-sejtek, amelyek az új koronavírus eredeti változata által kiváltott fertőzés leküzdésében komoly szerepet játszanak

védettséget adnak a három leginkább új vírusvariánssal (brit, brazil és dél-afrikai) szemben is.

A T-sejtek részt vesznek a vírusfertőzések korai azonosításában, eliminálásában, és támogatják az antitestek B-sejtek általi kifejeződését is. Tehát a fertőzésen átesettek immunrendszere az új variánsokkal is képes hatékonyan megbirkózni.

Számos friss tanulmány azt mutatta, hogy

az új koronavírus bizonyos változatai kikerülik az oltásokkal szembeni immunvédelmet,

vagyis az antitestek - amelyek megakadályozhatnák a koronavírus emberi sejtekhez való kapcsolódását - nem biztos, hogy képesek a mutánsok tüskefehérjéinek felismerésére, illetve a kapcsolódásra - derül ki az USA Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) kutatóinak tanulmányából.

- Adataink, valamint más kutatási projektek eredményei is azt mutatják, hogy a kezdeti vírusvariánsokkal fertőzött egyének T-sejt-válasza a COVID-19-re úgy tűnik olyan, hogy teljes mértékben felismeri az Egyesült Királyságban, Dél-Afrikában és Brazíliában azonosított főbb új variánsokat is - mondta Andrew Redd, a NIAID és a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának vezetője.

A kutatók 30 ember vérét elemezték, akik az új, fertőzőbb változatok megjelenése előtt felépültek a COVID-19-ből. Ezekből a mintákból azonosították a vírus ellen aktív T-sejtek egy speciális formáját, és megnézték, hogy ezek a T-sejtek hogyan teljesítenek a Dél-Afrikából, az Egyesült Királyságból és Brazíliából származó érintett változatokkal szemben. Megállapították, hogy a T-sejt válaszok nagyrészt érintetlenek maradtak, és gyakorlatilag az összes mutációt felismerték a vizsgált variánsokban.

A kutatási eredmények alátámasztják egy korábbi tanulmány megállapításait is, amely szerint a T-sejtek védelmi képessége - az eredeti vírussal való első találkozást követően - a mutánsokkal szemben is aktív marad.
A T-sejtek bizonyítottan nagyon fontos szerepet játszanak a fertőzést okozó új variánsokkal szembeni hosszútávú védettség kialakításában.

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Megosztás