Az egyik leggyakoribb autoimmun megbetegedés.

A Hashimoto-thyreoiditis az egyik leggyakoribb autoimmun megbetegedés, amely a pajzsmirigy fájdalommentes, krónikus gyulladásához és végeredményben pusztulásához vezet. Egy amerikai felmérés a lakosság 10%-ánál emelkedett antitestszintet talált, 5%-ánál látens pajzsmirigy-alulműködést, 0,3%-ánál pedig tényleges betegséget (alulműködést klinikai tünetekkel). Európai tanulmányok körülbelül hasonló előfordulást mutatnak.
A nők esetében a probléma jóval gyakoribb, mint férfiaknál, közelítőleg 10:1 arányban.

A betegséget az immunrendszer, ezen belül a T-limfociták hibás működése okozza. A betegség során az immunrendszer a pajzsmirigysejteket idegennek fogja fel, a bennük található fehérjék ellen antitesteket termel, így szövetállományát folyamatosan pusztítja, melynek következtében pajzsmirigy alulműködés (hypotireosis) alakul ki.

A pontos faktorok, amelyek a kialakulásához vezetnek, még nem teljesen ismertek, gyakran hormonális változással (pubertás, szülés, menopauza) vagy stresszel függ össze. Ismert rizikótényezők továbbá a vírusfertőzések, mellékvese-betegségek, és a környezeti hatások. A betegségre való hajlam öröklődik, amint ez látható is a családokban való halmozódásból, de ez nem jár minden esetben a betegség kialakulásával.

Az egyértelmű diagnózist az emelkedett anti-TPO szint igazolja. Jóval ritkábban emelkedik az anti-TG szint. Fontos továbbá a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata is, ugyanis az ultrahangkép tipikusan inhomogén és echoszegény, ami a folyamatban lévő szövetpusztulást mutatja. Ultrahangvizsgálattal megállapítható a pajzsmirigy mérete, mely a folyamat előrehaladásával csökken.

A betegség sajnos ma még nem gyógyítható, azaz a pajzsmirigysejtek pusztulása nem állítható meg, azonban odafigyeléssel jól kezelhető.

Mivel a pajzsmirigyszövet a hormonokat már nem, vagy nem kellő mértékben tudja előállítani, így azokat pótolni kell. A terápia tehát a pajzsmirigyhormonok pótlásával történik. Ezek az L-thyroxin (T4) és a trijód-thyronin (T3) illetve ezek kombinációja. A dózis beállítása a TSH, fT3 és fT4 laborértékek alapján történik. A sikeres beállítás több hónapig is eltarthat, melynek során sok türelemre van szükség. Minél később kezdődik a terápia, annál hosszabb ideig tart és nehezebb a megfelelő dózis beállítása. A betegség lefolyására jellemzőek a hullámzások, melyekre mind a páciensnek, mind környezetének és orvosának fel kell készülnie.

Szervezetünkben a pajzsmirigyünk tartalmazza a legtöbb szelént, melynek pótlása csökkenti a Hashimoto betegekben a gyulladást,  hiánya viszont fokozza az oxidációs folyamatokat és ezáltal a gyulladást. Emellett még az is fontos, hogy jódot Hashimoto-thyreoiditisban nem szabad pótolni, mert a túlzott jódbevitel a gyulladásos folyamatot fokozhatja.

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!