Nem csak az influenza kérdésében, hanem általánosságban is elmondható, hogy a közegészségügy az egész világon leszerepelt. Amikor a közegészségügy, a járványügy és a vakcinagyártók közös bizniszben fonódnak össze, nem csupán sok ember életét veszélyeztetik a gyatrán tesztelt és fölösleges oltásokkal, hanem egyben a szavahihetőség utolsó morzsáját is elemésztik.
Influenza és D-vitamin
John Cannell és munkatársai már több alkalommal közölték kutatásaikat az influenza és a D-vitamin kapcsolatáról. Az alábbiakban ezekből emelek ki néhány alapvető információt, amely rámutat arra, hogy milyen súlyos mulasztás terheli a közegészségügyet, és hogy mit tehetünk mi önmagunk védelmében.
A köztudatban az a nézet szilárdult meg, mely szerint az influenza emberről emberre terjed. Edgar Hope-Simpson angol infektológus már a 90-es években megkérdőjelezte ezt a máig elterjedt nézetet, és kimutatta, hogy létezik egy 'szezonális inger', ami kirobbantja a járványt. Feltevése az volt, hogy az influenza nem terjed, hanem itt lappang közöttünk.
Az elismert virológus a következő néhány furcsa kérdést tette fel:
- Miért szezonális az influenza?
- Hol van a vírus a járványok közötti időben?
- Miért robbanásszerűen indulnak az influenzajárványok?
- Miért érnek véget oly hirtelen?
- Mi magyarázza, hogy az azonos szélességi körön fekvő, de egymástól távoli országokban is egyidőben jelenik meg?
- Hogy tudott a járvány a korábbi időkben is olyan sebesen terjedni, mikor még hiányoztak a modern, gyors közlekedési eszközök?
Még egy magyarázatra szoruló kérdés: Miért nem nyújt valós védettséget az influenza elleni védőoltás?
Két nagy vizsgálat, az egyik a 65 év feletti amerikai lakosságot, a másik az olasz lakosságot vizgálta meg, és dacára az igen nagyarányú beoltottságnak, mely 10%-ról 20 év alatt 60%-ra nőtt, a halálozás semmilyen mértékű csökkenést nem mutatott az elmúlt 15 évben.
A kutató szerint az influenza nem az a ragályos betegség, amelynek terjedését a betegről egészségesre való átadás magyarázza. Ezt az állítást alátámasztja az is, hogy a járványügyi kutatók sem tudnak arra vonatkozó bizonyítékokat felmutatni, hogy a járvány így terjedne. Ez természetesen nem zárja ki a kontakt és cseppfertőzés működőképességét, de az emberről emberre terjedés nem magyarázza a járvány felsorolt tulajdonságait.
Hope-Simpson a napsütés intenzitásának váltakozásával hozta kapcsolatba az influenzajárvány megjelenését, amit Cannell és munkatársai egyértelműen a D-vitaminnal azonosítottak. A D-vitamin és a veleszületett immunvédekezés igen szoros kapcsolatban állnak.
Nemrég egy három éves követéses vizsgálatban kimutatták, hogy a napi 800 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamint kapó nők harmadannyi megfázásról és influenzáról számoltak be, mint az ugyanennyi placebót kapó nő. Megbetegedéseik nem mutattak szezonális összefüggést, vagyis megbetegedéseik nem voltak gyakoribbak télen. A vizsgálat utolsó évében 2000 NE D-vitamint kaptak, ami viszont szinte teljesen megszüntette az influenzás és megfázásos megbetegedéseket a vizsgálati személyek körében. Ugyanis létezik egy veleszületett immunitásunk, amely akkor is képes a bennünket megtámadó baktériumok és vírusok ellen védettséget adni, ha még sosem találkoztunk velük. A D-vitaminnak e rendszer működésében óriási szerepe van, ezért is nevezték el a kutatók 'antibiotikus vitaminnak'.
Arra a kérdésre, miért oly robbanásszerű az influenzajárvány kitörése, a válasz a következő: a nyár elmúltával a lakosságban folyamatosan csökkenni kezd a D-vitaminszint. Amikor elég sok emberben zuhan egy kritikus szint alá a D-vitamin – ez általában január vége felé történik -, akkor a mindig is jelenlévő influenzavírus valamely aktuális mutációja megbetegíti a meggyengült immunrendszerű embereket. Ekkor természetesen működik az emberről-emberre való átadás, de csak az alacsony D-vitaminszintű, vagy más okból meggyengült immunrendszerű emberek betegszenek meg. Ezeknek elég sűrűn kell elhelyezkedniük, vagy időben érintkezniük, hogy a járvány 'szinten tudja tartani magát'.
De miért marad abba oly hirtelen a járvány? Ha mindenki megkapta, akinek alacsony a D-vitaminszintje, akkor 'elfogy' a megbetegíthető egyedek száma, egyre véletlenszerűbben tud a vírushordozó találkozni még meg nem fertőződött és gyenge immunrendszerű egyeddel. Ekkor hirtelen kihuny a járvány.
Az influenza egyidőben való megjelenésére csak az lehet a magyarázat, hogy az influenza mindig is jelen van a népességben, és a D-vitaminszint lecsökkenése a 'jel' a kitörésre. Természetesen vannak jól fertőző egyedek is, ők hozzájárulnak a terjedéshez, de ez nem magyarázza a földrajzilag távoli helyeken való szinkron kitörést.
Vajon az oltások miért nem védenek az influenza ellen? Ennek oka, hogy az influenza ellen a D-vitamin által serkentett veleszületett immunitás véd. Idősek, hallgatva a közegészségügyre, kerülik a napot, és alacsony a D-vitaminszintjük, a veleszületett immunitásuk pedig más okból is hanyatlik. A védőoltások hatástalansága mindenesetre - függetlenül a D-vitamin teóriától - bizonyított.
Összefoglalva Cannell és munkatársai tanulmányát, az influenzajárványok furcsaságait legjobban az magyarázza, hogy az influenza itt van köztünk, s csak 'arra vár', hogy kritikus szint alá csökkenjen elég sok ember D-vitamin szintje. Ez ellen a leghatékonyabb védelem az volna, ha a lakosság D-vitamin szintje télen is magas maradna.
A közegészségügy mulasztásai
Elég sok adat támasztja alá azt, hogy a D-vitamin serkenti az immunfolyamatokat, és a kritikusan alacsony D-vitaminszint magyarázza az influenza járvány kitörését ill. a megbetegedéseket is. A népességben tapasztalható „rákjárvány” ugyancsak szoros kapcsolatot mutat a D-vitaminhiánnyal. A D-vitaminhiány nem kis részben annak köszönhető, hogy a közegészségügy folyamatosan riogatja az embereket, hogy melanómát kapnak, ha napoznak. Ez tudományos tévedés, amelynek súlyos következményeit a lakosság szenvedi el rák, autoimmunbetegségek, fertőzésekre való fogékonyság és az influenzával szembeni védtelenség formájában.
Mit tehetünk?
Ne higgyük, hogy a patikában recept nélkül kapható nevetséges mennyiségű vitaminokat tartalmazó úgynevezett multivitaminok bármire is jók. Ezeket szedni pénzkidobás. Napjainkban végre vannak értelmes hatóanyag tartalmú D-vitamin készítmények. Az influenza elleni védekezéshez felnőtteknek napi 4000-5000 NE D-vitamint kell szedni, gyerekeknek 13 kilogrammonként 1000 NE-et. A D-vitamin szedése 10 000 NE felső határig hónapokon át biztonságos. A D vitamin szedése megvéd, vagy enyhe lefolyásúvá teszi az influenzát.
Forrás: Szendi Gábor
