A D-vitamin elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába, de valójában nem is vitaminról, hanem inkább egy prohormonról beszélhetünk, amely az aktív D-hormon termelődésének előanyaga. A kolekalciferol (cholecalciferolum) a D-vitamin egyik előfordulási formája, amit D3-vitaminnak nevezünk. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, és a csontok mineralizációja, azaz ásványi anyag tartalmának növelése.
A D-vitamint szervezetünk saját maga állítja elő napfény hatására. Az egészséges felnőttek D-vitamin-szükségletét fedezi, ha elegendő időt (ez napi 15-20 perc) töltenek el a napfényben. A táplálkozással felvett mennyiség minimális, ezért a hiányállapot általában ily módon nem kerülhető el.
A D-vitamin és a kalcium-anyagcsere
A kolekalciferol a kalcium, a foszfát és citrát anyagcserét szabályozza. A természetes D-vitamin a bőrben keletkezik UV-fény hatására, amiből a hatékony forma a májban és a vesében jön létre, és fokozza a kalcium és a foszfát felszívódását a vékonybélből, valamint csökkenti kiválasztásukat a veséken keresztül, így emelkedik a vérben lévő kalcium mennyisége. A kolekalciferol javítja a kálcium felhasználását, és elősegíti a csontok felépülését. Közvetlenül hat a csontépítő és –bontó sejtek érésére és aktivitására, valamint az izomműködésre és az immunrendszerre.
Magyarországon az UV-sugárzás szintje az októbertől márciusig terjedő időszakban alacsony, emiatt gyenge a D-vitamin ellátottság, melyet főként a szabadban eltöltött idő, az öltözködés és a földrajzi fekvés befolyásol. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás UV-B spektruma, ezért nem alkalmas a döntően UV-A sugarakkal barnító szolárium a D-vitamin pótlására. Aki kevés időt tölt el a szabadban, az egész évben hajlamos lehet a D-vitaminhiányra, ami negatív kalciumegyensúlyhoz, csontvesztéshez, a csonttörések fokozott kockázatához, valamint az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ilyenkor kifejezetten fontos a kiegészítő D-vitamin alkalmazása, ami csökkenti ezeket a kockázatokat és azok hosszú távú következményeit. Nagyon jó D-vitaminforrást jelentenek a tengeri halak, a vargányagomba, a kakaóbab, a vaj, a tojássárgája és a máj. Mindezek mellett azonban ajánlott legalább az ősztől tavaszig terjedő időszakban D-vitamin készítmények segítségével pótolni a hiányt.
A D-vitamin-hiány okai:
- Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet (főleg idős embereknél fordul elő, vagy bizonyos ruházat, például csador viselése esetén)
- Hiányos táplálkozás esetén
- A belekből való csökkent D-vitaminfelvétel (pl. coeliakia)
- Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekkor)
- Bizonyos gyógyszerek szedése esetén (antiepileptikumok)
- A vese fokozott működése (nefrózis szindróma, vesefunkció-zavarok)
- Mellékpajzsmirigy- alulműködés, pajzsmirigy-túlműködés
- Angolkór (rachitisz) egyes típusaiban
- Kadmium mérgezés következtében
A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti: csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota.
A D-vitamin és a daganatos megbetegedések
Az utóbbi 15 év kutatásai azt jelzik, hogy a D-vitaminhiánynak meghatározó szerepe van különféle tumorok kialakulásában, valamint hogy a D-vitamin véd a rákos megbetegedések kialakulásától, illetve rákbetegeknél lassítja a daganatok növekedését.
Megfigyelték azt is, hogy a vastagbélrák előfordulási gyakorisága a csökkenő napsütéses napok számával arányosan észak felé haladva egyre gyakoribb. Vitathatatlan összefüggést mutattak ki az emlő-, a prosztata- valamint a petefészek rák és a D-vitaminhiány között. Egy 2002-es kutatás már 14 féle ráktípust hozott összefüggésbe a csökkent mértékű UV-B sugárzással. Eszerint az alacsonyabb D-vitamin szintet mutató nőknél ötször nagyobb az emlőrák kockázata, agresszívebb a tumornövekedés, és rövidebb a túlélési idő. Hasonló eredményeket hoztak a prosztata- és a vastagbélrák kockázatának alakulását elemző vizsgálatok is.
A számos vizsgálat eredményeinek következtében az orvosi szakmai társaságok a korábbi napi 200 helyett 2000 NE bevitelét javasolják a kritikus hónapokban, terhesség esetén pedig a dupláját. A legújabb kutatások a D-vitamin pótlása esetén kiemelt fontosságúnak tartják a K2 vitamin szedését is, hogy a felszívódott kalcium megfelelően hasznosuljon, és ne a lágyszövetekben és az erekben rakódjon le.
