Természetes formájában a gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák a fruktózt, más néven gyümölcscukrot, és ebben a formában nem is káros. A gondot az ipari körülmények között előállított, sűrített szirup formájában alkalmazott gyümölcscukor okozza. Kémiailag ugyanarról az anyagról beszélünk, a különbséget az táplálékainkkal elfogyasztott óriási mennyiség okozza. Számtalan élelmiszeripari termékben megtalálható, és ebben a mennyiségben már rendkívül káros az egészségre. Többek közt elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség illetve a köszvény lehet a túlzott fruktózfogyasztás következménye.
Különbség fruktóz és fruktóz között
Azt gondolhatnánk, ha a fruktóz nem más, mint a gyümölcscukor, akkor egészségesnek kellene lennie. Ha a gyümölcsök egészségesek, miért ne lenne egészséges a gyümölcsben található gyümölcscukor? Azonban két külön dologról beszélünk, hiszen az emberi szervezetnek nagyon nem mindegy, hogy az a gyümölcscukor egy alma, körte, őszibarack vagy egy szelet csoki, sütemény, üdítőital vagy gyümölcslé formájában kerül be a gyomorba. Sajnos egyre több terméket édesítenek manapság fruktózzal, legyen az bármilyen édesség, jégkrém, puding, ketchup, salátaöntet vagy akár egy egészségesnek vélt müzliszelet.
Tehát ha manapság szóba kerül a fruktóz, akkor már régen nem arról a fruktózról beszélünk, mely a cseresznyében vagy az eperben található, hanem a koncentrált, és ipari körülmények között előállított fruktózszirupról, melyeket az élelmiszeripari késztermékek és az italok tartalmaznak.
Mi is ez tulajdonképpen?
A gyümölcscukor a szénhidrátok csoportjába tartozó egyszerű cukor, azaz monoszacharid hasonlóan a szőlőcukorhoz, a glükózhoz. Ellentétben a glükózzal, ami az emberi test legfontosabb energiaforrása a fruktóz csak kerülőutakon át használható szervezetünk ellátására.
A gyümölcscukor kétszer olyan édes, mint a glükóz, és feleannyiba kerül. A fruktóz-szirup felerősíti a gyümölcsös és fűszeres ételek ízét, tehát ízfokozó szerepe van. A sütött áruknál a nagyobb volumenért felelős, a fagyasztott áruknál meggátolja a kristályosodást, kitűnően oldódik, és nem kristályosodik ki. Éppen ezért használja olyan előszeretettel az élelmiszeripar, és ontja ránk, laikusokra az eszméletlen mennyiségű szemetet.
Miben található fruktóz?
A növényekben található édes gyümölcscukor azt a célt szolgálta, hogy odacsalogassa az állatokat, melyek lényegében segítettek a magok szétszórásában, tehát a növény fennmaradásában. Emiatt található gyümölcscukor minden egyes zöldség és gyümölcsfajtában - más és más koncentrációban. A vadon termő gyümölcsökben lényegesen kevesebb a gyümölcscukor, mint a termesztett növényekben. Mivel az emberek többsége az édesebb gyümölcsöket részesíti előnyben, olyan fajtákat termesztenek, melyek sok cukrot tartalmaznak. De még mindig nem ez jelenti a problémát.
Ha a zöldségek, gyümölcsök vagy a méz természetes formájában kerül az emberi szervezetbe, akkor a fruktóz mellett még megannyi rostot, vitamint és tápanyagot tartalmaznak, melyek ellensúlyozzák a fruktóz egészségkarosító hatását. A magas koncentrációjú fruktóz-szirup erre nem képes.
A fruktózszirup, amit velünk etetnek
A High-Fructose Corn Syrup (HFCS) fruktóz és glükóz keveréke. Legtöbbször genetikailag módosított kukorica vagy gabonakeményítőből állítják elő olyan enzimek segítségével, melyeket szintén genetikailag módosított mikroorganizmusokból vontak ki. A HFCS előállítása során a kukorica illetve gabonakeményítőben található glükóz nagy részét fermentálással fruktózzá alakítják. Hiszen minnél magasabb a szirup fruktóztartalma, annál édesebb lesz. Ezt a fruktózfajtát számos készétel és ital tartalmazza, sőt pizzákban, bizonyos fehér kenyerekben, kalácsokban és fagyasztott árukban is megtalálható. A fruktóz-szirup előállítása tehát rendkívül olcsó és sokoldalúan használható, éppen ezért is található meg olyan sok készételben. Az egészségre gyakorolt káros hatás természetesen nem érdekli az élelmiszergyártókat.
A gyümölcscukor hátrányai
A szőlőcukor a vékonybélből nagyon gyorsan a vérbe jut, majd a májba kerül, ahol egy része glikogénné alakul, és elraktározódik. A maradék folytatja útját a test többi sejtje felé, és energiát szolgáltat az anyagcserefolyamatokhoz. Azonban a glükózzal ellentétben a szervezetnek fruktózra nincs szüksége, mint energiaforrásra.
Túlterheli a belet
A fruktóz felszívódása egy lassú diffúziós folyamattal történik, amely az egészséges táplálkozás során csupán limitált mennyiségű gyümölcscukor elszállítására képes. Egy átlagos gyümölcsben 2,5-5 gramm fruktóz található, ellentétben az élelmiszeripari dömping következtében minket elárasztó termékekkel, melyek fogyasztásával ennek a sokszorosát, napi szinten akár 250 gramm is a szervezetünkbe kerülhet.Az egészséges szervezet minden további nélkül feldolgozza a normál mennyiségű - tehát gyümölcsökben és zöldségekben található - fruktózt. Azonban ha nagy mennyiségű gyümölcscukor érkezik a szervezetbe édesség, szűrt gyümölcslé vagy üdítő formájában, problémákkal számolhatunk.
A vékonybelet erősen megterheli a nagyobb mennyiségű fruktóz, hiszen nem tud az egész továbbjutni a véráramba, így a fruktóz jelentős része a vastagbélbe kerül. Az ott lakó patogén baktériumok számára az ilyen nagy mennyiségű gyümölcscukor egy igazi lakoma. Villámgyorsan szaporodnak és gázokat, savakat termelnek. Elnyomják a mikrobiomot alkotó hasznos baktériumokat, és a bélflóra egyensúlya megbomlik, ami hosszútávú, komoly gondokat, krónikus megbetegedéseket jelent. Az, hogy emiatt sokan szenvednek puffadástól, hasfájástól illetve hasmenéstől, még csak a jéghegy csúcsa.
Tönkreteszi az egészséges bélflórát
Az emésztési zavarok kialakulása csak egyik tünete a túlzott fruktóz fogyasztásnak. Amit sok esetben nem veszünk figyelembe, az a dysbacteriosis, vagyis a bélrendszer mikroflórájának megváltozása. Olyan mérgező környezet alakul ki a bélben, melyekben a 'jó' baktériumok nem képesek szaporodni, illetve túlélni sem. A betegségeket okozó baktériumok, gombák és egyéb paraziták számára ez a megváltozott bélflóra viszont optimális életteret jelent, melyben gyorsan elszaporodnak. Ez gyengíti az immunrendszert, mely aztán számos további betegséget okozhat. Gombás fertőzések, krónikus gyulladások, depresszió, sőt rákos megbetegedések is következhetnek a bélflóra megváltozásából. Ám a fruktóz nem csak a bélflóra megváltoztatásával segítheti elő a rákos megbetegedések kialakulását. A rákos sejtek imádják a fruktózt, ezt tekintik elsődleges táplálékforrásnak!
Áteresztő vagy szivárgó bél szindrómát okoz
Különböző kutatások kimutatták, hogy a fruktóz a vékonybél nyálkahártyáján gyulladást okoz, és elősegíti az úgy nevezett Leaky gut szindróma kialakulását. Ennek az a következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyáját alkotó bélhámsejtek olyan anyagokat is áteresztenek a vérbe, melyeknek ott semmi keresnivalójuk, és normális esetben a széklettel kellett volna távozniuk a szervezetből. Az ilyen véráramba került anyagok viszont elősegítik különböző allergiás folyamatok és autoimmun betegségek kialakulását.
Köszvény és a vesekő
A fruktóz lebomlása nagy mennyiségű húgysavtermeléssel jár. Gyümölcscukor fogyasztásakor a szervezet nagyobb mennyiségben állít elő purint, mely majd húgysavvá bomlik. Mindez azoknál az embereknél okoz extra nagy problémát, akiknek alapból magas a vér húgysav szintje. Ezért abban az esetben, ha magas a húgysavszint, különösen figyelni kell a bevitt fruktóz mennyiségére.
Diabétesz
A magas húgysavszint a sejtek inzulinérzékenységét is negatívan befolyásolhatja. Ahhoz, hogy az inzulin kapcsolódni tudjon a sejtek inzulinreceptoraihoz nitrogén monoxidra (NO) van szükség. A húgysav viszont gátolja a nitrogén monoxidot, ezáltal befolyásolja a sejtek inzulinérzékenységét. Egyszerűen kifejezve, a sejtek idővel elvesztik azt a tudásukat, hogy reagáljanak az inzulinra. Inzulinrezisztencia alakul ki, ez pedig a cukorbetegség előszele, illetve a cukorbetegség fő tünete.
Zsírmáj kialakulása
Még jóval a cukorbetegség megjelenése előtt kialakulhat az úgynevezett zsírmájbetegség, amennyiben az inzulinrezisztencia mellett nagyobb mennyiségű fruktózt fogyasztunk. Már egy enyhe inzulinrezisztencia is komoly következményekkel járhat. Az izomsejtek egyre kisebb mennyiségben képesek egységnyi inzulin hatására a glükózból glikogént előállítani és elraktározni. Ezért a szervezetnek hiányozni fognak ezek az energiatartalékok. Mivel már nem működik a szénhidrátok glikogén formájában történő elraktározása, a szervezet minden szénhidrátból zsírt állít elő. Más alternatívát nem talál, hát ezt teszi. Mivel a májsejtek nem olyan súlyosan érintettek az inzulinrezisztenciában mint az izomsejtek, a zsír a májban raktározódik el. Lassan kialakul a zsírmáj, ezáltal ez a szerv nagyobb és súlyosabb lesz. Ez a fejlemény pedig további, súlyos betegségek (hepatitisz, cirrózis) kialakulásának a kezdete. Nem csoda tehát, ha az évtizedek óta tartó fruktóz-fogyasztás növekedés miatt kialakult zsírmájbetegség mára már szinte népbetegségnek számít. A nem alkoholos zsírmáj problémájáról korábban itt írtam.
Szív- és érrendszeri betegségek
A fent említett nitrogén monoxid nem csak az inzulin számára teszi érzékennyé a sejteket, hanem az érfalak rugalmasságáról, az erek tágulási képességéről is gondoskodik. Ha a nagy mennyiségű fruktóz fogyasztás gátolja a nitrogén monoxid kialakulását, az erek elvesztik rugalmasságukat. Magas vérnyomás alakul ki, mely megnöveli különböző szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett a férfiak teljesítőképességét is nagyon hátrányosan befolyásolja.
Fruktózzal sosem lakunk jól
Egy másik folyamat, melyet a fruktózfogyasztás indít el, szintén a fogyást akadályozza, mivel blokkolja a jóllakottság érzést. A leptin - más néven jóllakottság-hormon - egy a zsírsejtekben termelődő hormon. Fontos feladata, hogy hírvivőként szolgáljon az agy számára, és jelezze, hogy mennyire telítettek a szervezet zsírraktárai, magyarul szabályozza az éhségérzetet. Ha van elég zsírkészlet a raktárakban, a leptin gátolja az agyban az éhségérzést.
A túlzott fruktózfogyasztás leptinrezisztenciához vezethet, mert fogyasztása során szervezet nem reagál a hormon jelzéseire, az éhségérzés nem szűnik meg, a jóllakottság nem jelentkezik. Mindez a University of Florida munkatársainak kutatásában is olvasható. Egy 2013-as kutatás azt is bebizonyította, hogy a fruktóz tartalmú ételek elfogyasztása után a kutatásban résztvevőknél elmaradt a jóllakottság érzése.
A gyümölcscukor tehát három különböző módon felel a túlsúly kialakulásáért:
- Az elfogyasztott fruktóz zsírrá alakul és elraktározódik.
- A fruktóz gátolja a zsírbontást és mindeközben felelős az újabb zsírraktárak felépítéséért.
- A fruktóz gátolja a jóllakottság érzést.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás mégis egészséges!
Még sohasem fogyasztottunk olyan nagy mennyiségű fruktózt, mint manapság, és ez sajnos nem a gyümölcs és zöldségfogyasztás megnövekedésének köszönhető. Csak azóta okoz a gyümölcscukor egészségügyi problémát, mióta az koncentrált és iparilag előállított formában kerül a tányérra, illetve a pohárba. Legyünk résen, mert az egyre nagyobb mennyiségben fogyasztott fruktózzal édesített élelmiszerek hosszútávú egészségkárosodást okoznak!
