A szabad gyökökről és a reaktív oxigénfajtákról (ROS) kapcsolatos ismeretek közelmúltbeli növekedése olyan tudományos forradalmat idézett elő, amely az egészség és a betegségkezelés új korszakát ígéri.
Izgalmas kérdéseket vet fel, hogy az oxigén, ami az élethez nélkülözhetetlen elem, bizonyos helyzetekben káros hatással van az emberi szervezetre. Az oxigén potenciálisan káros hatásainak nagy része a szabadgyökök képződésének és aktivitásának tulajdonítható, amelyek más molekulákat „oxidálnak” azáltal, hogy eltávolítanak belőlük egy elektront. A legfontosabb oxigéntartalmú szabad gyökök nagyon reaktív molekulák, amelyek képesek a sejtmagban és a sejtek membránjában a DNS, a fehérjék, a szénhidrátok és a lipidek károsítására.
Tehát a szabadgyökök működésüknél fogva károkat okozhatnak szervezetünkben, mégis az életben maradásunkat biztosítják.
Többek között amikor az immunrendszer felveszi a harcot a betolakodókkal, az általa használt oxigén szabad gyökök garmadáját termeli, amelyek oxidatív reakciók sorozatával elpusztítják a vírusokat, baktériumokat és a sérült testi sejteket. A szabad gyökök normál termelése hozzájárul egészségünkhöz, a környezeti hatásokkal szembeni védekezőképességünkhöz.
Az antioxidáns ezzel szemben egy olyan molekula, amely elég stabil ahhoz, hogy elektront adjon a tomboló szabad gyököknek, és semlegesítse azokat, ezáltal csökkentve azok károsító képességét. Az antioxidánsok késleltetik vagy gátolják a sejtkárosodást elsősorban szabadgyökfogó tulajdonságuk révén.
Ahogy az élet legtöbb területén a legfontosabb az egyensúly, ami napjainkban a szabadgyökök felé billenti a mérleg nyelvét.
Ma már a szabad gyökök toxicitásának jelentősége nem hagyható figyelmen kívül egyetlen betegséggel kapcsolatban sem. Az a felismerés azonban, hogy a szabadgyökök és antioxidánsok egyensúlya meghatározó a normális szöveti működés szempontjából, alapvetően megváltoztatta a szabad gyökök toxicitásával kapcsolatos korábbi elképzeléseket.
A szabadgyökök származhatnak az emberi szervezetben zajló normális alapvető anyagcsere-folyamatokból, vagy külső forrásokból, mint például sugárzások, ózon, dohányzás, légszennyező anyagok és ipari vegyszerek stb. A szabadgyökök képződése folyamatosan megy végbe a sejtekben zajló enzimatikus és nem enzimatikus reakciók eredményeként. A szabadgyökök túlzott képződése azonban túlterhelheti a sejtek természetes antioxidáns védelmét, és a létfontosságú egyensúly megbomlásához vezet.
A szabadgyök-termelés és az antioxidáns védelem közötti egyensúlyhiány következtében fellépő
oxidatív stressz olyan károsodásokat idézhet elő, amelyek az életkor előrehaladtával egyre fokozódnak az egész szervezetben.
Ezek bizonyos életkorban - amely a genetikai és környezeti tényezők által befolyásolt -, betegségekként manifesztálódnak. A rák és az érelmeszesedés a szabadgyökök károsító folyamatainak két leggyakoribb súlyos következménye, de szerepet játszik a diabetesz, az életkorral összefüggő szembetegségek, a neurodegeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór kialakulásában, valamint jelentős mértékben hozzájárul minden gyulladásos betegség súlyosbodásához.
Az öregedés lassítása és az antioxidánsok
Az emberi test folyamatosan küzd azért, hogy ne öregedjen. A biogerontológusok szerint minden egyénnek megvannak a saját öregedési mechanizmusai, melyet a környezeti tényezők (75%) és a genetikai adottságok (25%) egyaránt meghatároznak. A környezeti tényezők közül az étrend befolyásolja leginkább az élettartamot. Egészséges, 65-94 éves korú alanyokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az egészséges időseknél magasabb az antioxidáns koncentráció és alacsonyabb fokú az oxidatív stressz.
Az életkorral összefüggő betegségek komoly gondot jelentenek az öregedéssel foglalkozó kutatók számára. A kutatások azt bizonyíták, hogy
a sejtek szabadgyök-károsodása az öregedéssel összefüggő kóros elváltozásokhoz vezet.
Egyre több betegség vagy rendellenesség, valamint maga az öregedési folyamat mutat közvetlen vagy közvetett kapcsolatot ezekkel a reaktív és potenciálisan károsító hatást is mutató molekulákkal. Valójában az öregedés a fehérjék, nukleinsavak és lipidek oxidatív károsodásával jár. Ezek a molekuláris elváltozások felelősek lehetnek az idős sejtek alacsony fiziológiai teljesítményéért, így az antioxidáns pótlás racionális módja lehet az életkorral összefüggő teljesítményromlás elleni részleges védekezésnek.
A szabad gyökök túlzott hatásainak csökkentése, így a táplálkozási antioxidánsok bevitele, valamint a szervezet antioxidáns enzimrendszereinek regenerálása késleltetheti az öregedési folyamatot és megelőzheti a betegségeket. A glutation az egyik fő nem fehérjetartalmú antioxidáns a sejtben, amely a rokon enzimekkel együtt alkotja a „glutation rendszert”. A mitokondriális glutation kulcsszerepet játszik az öregedéssel összefüggő szabad gyökök elleni védelemben.
Ma már egyértelmű, hogy a szabadgyökök és antioxidánsok egyensúlyának megbomlása jelentősen befolyásolja az öregedést, és az így okozott károk megfelelő antioxidáns védekezéssel kontrollálhatók, vagyis a szabadgyököket semlegesítő tápanyagok optimális bevitele hozzájárulhat az életminőségünk javulásához. Az öregedés elkerülhetetlen, de ezt a szükségszerű, természetes folyamatot bizonyos megelőző intézkedésekkel egészséges öregedési folyamattá alakíthatjuk. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az antioxidánsok pozitívan befolyásolhatják az életkilátásainkat.
