Hurok egy időutazós, pontosabban idő-összekavarós thriller, amely egyedien eszelősen bontogatja cselekményét, és meglepően adagolja saját szabályait. A történet alapja roppant egyszerű, Ádám (Száraz Dénes) egy csempész, aki éppen meg akar pattanni a pszichopata főnöke (Anger Zsolt) elől, mikor barátnője (Martinovics Dorina) bejelenti, hogy terhes. Ádám nem minden hátsó szándék nélkül elküldi őt nőgyógyász apjához, s közben azt tervezi, hogy egyedül lelép. Ám a vonatjegyek a lánnyal együtt eltűnnek, s így kénytelen a nyomába eredni. A keresés közben nagyon furcsa dolog történik vele, összefut a pár perc alatt sokkal rosszabb bőrben lévő barátnőjével, aki hitetlenkedve fogadja:
- Te élsz? De hát ez lehetetlen! Láttalak meghalni!
És nem sokkal később Ádámnak tényleg befellegzik. Aztán valami megmagyarázhatatlan okból újraindul a világ, és Ádám kap még egy lehetőséget, hogy valahogy kikeveredjen a slamasztikából, és ez bonyolódik a végkifejletig.
Bár a filmben szembe köszönnek különböző, a téma szempontjából mérföldkövet jelentő alkotások elemei (Idétlen időkig, Looper, A holnap határa), de Madarász István, a film rendezője pontosan érzi, hogy milyen fontos, egyedi darabokkal egészítse ki ezeket, rakja össze és prezentálja saját sztoriját, hogy az semmiképp se tűnjön plagizálásnak. Közben látjuk, hogy biztosra tudja, hogyan, hova kell tennie a kamerát, mikor kell vágnia, és hogyan kell instruálni a színészeit. Vannak érdekes történetei, és tudja, hogyan kell ezeket elmesélni. Értékes ritkaság az ilyen.
Mert a Hurok ritka, egyedi darab. Nincsenek direkt utalások pontos helyszínekre, a kórház tetején HOSPITAL felirat van, a városban pedig egymás mellett van a narkós csövestanya, a lakópark és a köztérnek használt ipari negyed. Nincsenek speciális magyar karakterek, a film bárhol játszódhatna Európában. Ezt a filmet azért nézzük, hogy lássunk egy fickót, aki megpróbál kikeveredni valami fura időcsapdából, aki úrrá akar lenni rosszabbik énjén, meg szeretné védeni várandós barátnőjét, s közben el akarja intézni minden baj okozóját, a gengszterfőnököt (Anger Zsolt). A legkülönlegesebb a Hurokban az, hogy ezt a sok információt a lehető legkevesebb dialógussal mondja el, és többnyire a vizuális történetmeséléssel eléri azt, hogy a néző képben legyen. Nincsen senki, aki elmagyarázná, hogy mi történik, még a szereplők sem beszélnek róla. És ez így van rendjén.
A casting is remek munka volt, hisz Száraz Dénes már megjelenésben is remek hős, egy igazi, jó karban lévő harmincas, és tud játszani is, így kiváló döntés volt. Martinovics hozzá képest sokkal kevesebbet szerepel, ám Angerről viszont megint kiderült, hogy eszméletlenül jól hozza a mindenre képes bűnöző figuráját. Hegedűs D. Géza egy picike, de fontos kapcsot jelentő szerepben tűnik fel, és tulajdonképpen ennyiben ki is merül a főszereplők listája.
A Hurok csavarodik, kanyarog szerteszét, sokszor csak jelenetekkel később tudjuk meg, hogy mit is láttunk akkor, amikor azt hittünk, hogy láttunk valamit, pedig teljesen mást láttunk. Ugyanez működik a másik irányba is: egy későbbi jelenet nyomait már korábban látjuk a helyszínen, úgyhogy már előre lehet következtetni, hogy mi és hogyan fog történni. Ráadásul a film tele van apró viccekkel, jelenetek ismétlődnek máshogy, új szemszögből, karakterek jelennek meg a háttérben ott, ahol nem várnánk. Egy dolog azonban egészen bizonyos: Nem elég egyszer megnézni!