Az “Év Példaképe” díjas szegedi kutatóorvos Dr. Letoha Tamás jelenleg is dolgozik a koronavírussal. Véleménye szerint a mostani fertőzésszám mellett nagyobb a felhajtás, mint amekkora a valós veszély a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban.
“A koronavírus egy létező tényező, de veszélyességének mértéke mondvacsinált” – mondta a Szeged365.hu-nak a kutató, miután a vírus lehetséges második hullámáról kérdeztük. A kutatóorvos szerint azért épp a koronavírus körül lett ekkora a riadalom, mert viszonylag ismeretlen az emberiség előtt – bár a felsőlégúti megbetegedések 30 százalékáért eddig is koronavírusok voltak a felelősek. Igaz nem a SARS-CoV-2, hanem az elődei, de azok sem voltak kevésbé fertőzőképesek, mint ez.
Véleménye szerint nyáron nem várható a járvány második hulláma, ugyanis a koronavírus által okozott felső légúti fertőzéseknek a napsütéses nyári meleg nagyon nem kedvez. A koronavírus egy rendkívül érzékeny kórokozó a hőmérséklet szempontjából, mivel már 65°C-on 30 perc alatt lehet inaktiválni. A következő hetekre 30°C körüli meleget mondanak, ami egyáltalán nem kedvez a fertőzésnek, a nyári melegben nem kell majd számítanunk tömeges megbetegedésekre.
„Hogy értsék, a jelenlegi kutatásaink során is hő-inaktivált koronavírust használunk: a vírust 65°C-on kell melegíteni 30 percig és inaktiválódik. Ez nekünk, kutatóknak azért szerencsés, mert munka közben nem kell tartanunk a fertőzéstől, ugyanakkor a vírus különböző sejtmodellekkel folytatott kölcsönhatásait remekül lehet kutatni.”
“Nagy a felhajtás a vírus körül, és ezzel azt a látszatot keltik az illetékesek, hogy nem tudunk úrrá lenni egy olyan víruson, ami napi 8 embert fertőz meg 10 millióból” – vallja a kutatóorvos, aki a világ más részein tapasztalható számokkal kapcsolatban azt mondta, nem lehet látni, hogy más országokban, például Amerikában mit tesztelnek, vagy milyen módszerrel dolgoznak.
“Ennyit bármelyik jelenlévő fertőzésnél ki lehet mutatni. Egy tízmilliós lakosságszámnál legalább 1000-es esetszám és halálozásban is legalább 100-as nagyságrend lenne az, ami veszélyt jelent. Az Ebola például máshogy működik, hihetetlenül letális a hordozókat illetően, így utána megáll a terjedése, mert meghalnak a potenciális hordozók. Ha egy vírus csak terjed-terjed, akkor nem annyira súlyos a helyzet, mert annyira nem veszélyes, hogy a hordozókat megölje. Két éve például volt olyan hét, amikor 35 ezer ember kapta el az influenzát egy héten Magyarországon, akkor nem állt le az egész ország. És az influenzának is magasabb halálozási aránya volt.” – mondta el Dr. Letoha Tamás.
Télen valamint a tél és a tavasz közti átmeneti időszakban mindig vannak és lesznek is influenzaszerű megbetegedést okozó vírus járványok. Teljesen mindegy, hogy milyen vírusnak hívjuk, ebben az időszakban ez természetes. Nekem az a furcsa, hogy egy kicsit olyan, mintha mi, emberek most jöttünk volna rá, hogy a vírusok léteznek, miközben például herpesz-vírus fertőzött a populáció közel 90%-a.
Amit már említettem többször is, hogy a légúti fertőzések kb 30%-ért eddig is koronavírusok voltak a felelősek. Ez nem egy újonnan kialakult víruscsalád, folyamatosan változnak, jönni fognak újak – a kérdés, hogy az emberiség mennyire felkészült arra, hogy racionális módon kezelje a megjelenésüket.
A média szerencsétlen fogalmazásai azonban nagyon károsak. Ha meghal Magyarországon tíz ember koronavírus fertőzésben, azt úgy is lehet írni, hogy: a tegnapi nap során meghalt Magyarországon 225 ember, azok közül tízen a koronavírus fertőzés szövődményeibe haltak bele, akik egyébként súlyos és krónikus alapbetegségekkel küzdő idős emberek voltak. Ezzel szemben az a tendencia, hogy ezt a hírt úgy írják meg, hogy „tíz új koronavírusos halott” – három felkiáltójellel. Az első realista, a második pánikkeltő. A média sajnos sokszor pánikkeltő szerepben tetszeleg, és az emberek nem mindig tudják ezt a megfelelő súllyal kezelni. Én azt gondolom, hogy ha világszinten nézzük ennek a vírusnak a halálozási statisztikáit, az elmarad azoktól a horror történetektől, amik az interneten, a médiában keringenek. Nem ez az első és utolsó vírus, környezeti kihívás, amivel a társadalomnak meg kell küzdenie. Úgy gondolom, hogy ez a fajta pánik már akadályozza a racionális védekezést. Akik a koronavírus-fertőzésben meghaltak, szinte minden esetben rendelkeznek egy-egy súlyos, életveszélyes alapbetegséggel, gyakorlatilag ők “csak” felülfertőződnek a koronavírussal. A népesség nagyobb hányadára ez a vírus veszélytelen.
Az emberek egy jelentős azonban nagyon rosszul viszonyul a helyzethez. A maszk viselése az egyik ilyen példa. Világosan elmondták, leírták szakemberek, hogy mikor indokolt a szájmaszk viselése. Egészséges ember számára csak akkor, hogyha olyan helyen dolgozik, ahol közvetlen közelségbe kerül fertőzött vagy potenciálisan fertőzött emberekkel. Nem indokolt az, amikor egy ember végigmegy az üres városon egészségügyi maszkkal. Pláne, amikor azt látom, hogy a kocsiban egyedül ülők viselik. Butaság. Vagy amikor megyek haza a munkából, bemegyek a boltba, és jó a kedvem, talán fütyörészek is. Majd rám szól a boltos, hogy ne legyen már jó kedvem járvány idején.
A koronavírus ellenszeréért a gyógyszeripar óriási harcot folytat, de a legjobb védekezés, ha az emberek betartják az alapvető higiéniás szabályokat. Valamikor valószínűleg lesz majd védőoltás is, és akkor majd mindenki eldöntheti, beadatja-e magának vagy sem.
A pánikhangulat, ami a járványt kísérte teljesen túlment a józan ész határain, és felerősödött sok emberi butaság. Meg kell értenünk végre, hogy akármennyire is szeretnénk, a vírusoktól és baktériumoktól teljesen mentes, steril környezetben soha nem fogunk élni. Mára nyilvánvalóvá vált: vírusok voltak, vannak, lesznek is. Tehát teljesen felesleges a vírus és a baktérium szavak hallatán pánikba esni.
Forrás: magnificat.ro; szeged365.hu;
