Nem akartam erről megint beszélni, hiszen az elmúlt hónapban már kétszer is érintettem a következőkben leírtakkal összefüggő témákat. Először a nemtelen támadások kapcsán írtam ITT. majd nem sokkal utána a cselekvőképesség akadályozásának okairól értekeztem ITT.
Ezeket a cikkeket a tisztánlátás és a jobb megértés miatt talán érdemes újra átfutni.
A hét folyamán újra sokan rám írtatok és kérdeztetek, sőt még ma is, hogy MIÉRT nem támogatom személyesen és MIT GONDOLOK a hétvégi rendszerváltásnak keresztelt valamiről. MÁR MOST AZ ELEJÉN LE SZERETNÉM SZÖGEZNI, hogy ebben az írásban nem akarok megsérteni vagy bántani, valamint az elképzeléseiben, a vágyaiban, a terveiben, meg a cselekedeteiben sem szeretnék megakadályozni senkit, DE…
Legyünk mindig észnél. Ezért sem fogok sosem olyan dolgokba belemenni és támogatni - még ha valahol talán egyet is értek vele -, ami még jobban megosztja az embereket és elveszi mindentől a kedvüket, vagy letöri a megmaradt lelkesedésüket. Ahogy ez megtörtént tegnap is, amit már hetekkel előtte megmondtunk, de hasztalanul.
Hiába kértük a közösségünkben az ott agitáló embereket, hogy ne nálunk szervezkedjenek, egyrészt mert olyan, mintha bármi közünk lenne ehhez, de ami nagyobb baj, sajnos jól tudjuk, hogy az ilyen események hova vezetnek és mit eredményeznek…
A csoportunk adminisztrátorai is sokszor megírták a rendezvény felhívásait beposztolóknak, hogy
„ezt most nem kellene, mert értelmetlenségbe kezdenek háttértámogatás nélkül” vagy „nem kellene félrevezetni az embereket” illetve „ez is olyan mint a többi, megpróbálnak a farvizünkre felülve néhány embert begyűjteni...” stb.
Mert dacára annak, hogy mi is a változásért küzdünk, és még azt sem feltételezve, hogy rosszat akartak a szervezők, de ha komolyan csinálni akarunk valamit és azzal eredményt szeretnénk elérni, akkor nem mindegy mivel, hogyan, mikor és hányan vágunk ebbe bele.
EZ NAGYON NEM MINDEGY, ha valamit, akkor ezt 2018-ban megtanultam!
A múlt heti budapesti összejövetelünkön is elmondtuk azt, hogy sajnos egyre jobban kell szelektálnunk, mert a nagy létszámú csoport mindig bevonzza az olyan rossz vagy akár jó szándékúakat is, akik megpróbálnak a mi „hátunkra kapaszkodva” okoskodni, bennünket ilyen-olyan módon felhasználni, támadni, és ezáltal a saját rögeszméikhez - mert sajnos a legtöbb esetben erről van szó - embereket találni és begyűjteni.
Még azt is jelezték felém, hogy van olyan, aki már odáig elment a 2 ezer fős facebook közösségével, hogy felhívásokat posztol arról, hogy itt az ideje annak, hogy mindenki (sokkal komolyabb csoportok és még mi is 70 ezren!) csatlakozzon hozzá, mert az övé az egyetlen igaz út, egyedül ő az, aki mindent tud, és ő mondta el eddig is mindenről a tutit...
Úgy gondolom, az ilyen zavaros megnyilatkozás magáért beszél és mindent elmond a kitalálójáról, ezért ne csodálkozzon az a néhány ember, akiket a jelzésünk és kérésünk ellenére a végén ki kellett tiltani a csoportból, mert a tevékenységük csak a saját sületlenségeik propagálásából állt, meg a hétvégi „rendszerváltás” felhívó képeinek posztolásából.
Hiába háborodtak fel ezért, gondolom most már ők is megértik miért kértük, hogy hagyják abba, de még sem tették, ami miatt meg kellett válni tőlük. Majd oda vezetett ennek a 20-30 embernek a folyamatos és agresszív „kampánya” a több ezer kommentben elhelyezett hétvégi rendezvény felhívásával, hogy 100 ezer ember helyett még százan sem voltak ott! Azt is meg merem kockáztatni - mert van erről elég sok tapasztalatom -, hogy akik a leglelkesebben szórták naponta ezeket a felhívásokat a csoportba, éppen ők nem mentek ki a Kossuth térre a „hatalmat megdönteni”.
Pedig még rajtunk sem múlott, mert hiába kértük őket legtöbbször azzal a visszajelzéssel, hogy „Nem helyes félrevezetni az embereket!”, mégsem álltak le, és naponta pár száz alkalommal csak bekommenteltek. Szóval felhívó kampány az volt rendesen, csak éppen ember nem, akinél ez célba ért. És ez az, amit már előre, de sajnos hiába jeleztünk nekik, hogy ezzel csak félrevezetik az embereket, és aki egy ilyen semmiből jött, de elég jelentős célt kitűző kezdeményezésre naivan még esetleg el is megy, annak a kedve végképp elmegy, hogy valaha is tüntessen. Ezt most (is) sikerült elérni…
És ilyenkor van az, amit az életben már sokszor megtapasztalhattunk, és az unalomig ismételt és egyre csapnivalóbb hétvégi filmekben oly sokszor láthattunk, hogy a - LEGJOBB ESETBEN IS CSAK FELTÉTELEZETT – jó szándék inkább több kárt okoz!
És ha beleolvastatok bemelegítésképpen az elején jelzett két korábbi cikkbe, akkor gondolom könnyen kitaláljátok, hogy mit kaptunk az időben tett jóindulatú figyelmeztetésekért cserébe: CSAK TÁMADÁSOKAT ÉS SZIDALMAKAT, no és persze azt, hogy mi vagyunk azok, akik félrevezetik az embereket, és amit csinálunk az teljesen értelmetlen és felesleges...
De ugyanez volt a helyzet korábban más önjelöltek esetében is, vagy a szeptemberi autós útzárnak nevezett elvetélt próbálkozással, ahol szintén elmondtak mindennek és lehordtak bennünket. Kész csoda, hogy a kudarcokért is nem mi lettünk a végén felelősek.
Nos, erről ennyit és tényleg megígérem, hogy az ilyen méltatlan dolgokról, amik magukért beszélnek, a jövőben már említést sem teszek, csak csendben elviselem, bár lehet, hogy nem ezt kellene tennem.
