Miért nem tudunk kijönni a fizetésünkből?

Az átlagkereset ugyan szépen nő, de hatalmasak és egyre jobban nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek. Hazánkban csak a legtehetősebbek gazdálkodnak annyi pénzből, amennyit az átlagos megélhetéshez elégnek tartanak. Európai összehasonlításban alacsonyak a jövedelmek, alacsony és egyre jobban leszakad a minimálbér.

Eközben a KSH hónapról hónapra és évről évre lejelenti, milyen szépen nőnek az átlagkeresetek, a kormány pedig minden adandó alkalommal hangsúlyozza a növekedést. De ha az átlagkereset nő, infláció pedig szinte nincs, mire föl a sok elégedetlenkedés?

Az átlagkereset jobban teljesít, de az átlagember nem az átlagkeresetet kapja

Az a helyzet, hogy az átlagkereset nem mutatja valami jól, mennyit keres az átlagember. Az átlagkeresetet alaposan fel tudja húzni az is, ha a dolgozók egy kis része béremelést kap: az átlag nő, a számok jobban teljesítenek, de ezt nagyon kevesen érzik.

Egy példával élve, ha az osztályban van tíz gyerek, és az egyikük kap tíz almát, akkor átlagban minden gyereknek van egy almája. Csakhogy ténylegesen kilenc gyereknek nincs egy se.

Vannak jobb statisztikák

Az egyszerű átlagnál sokkal életszerűbb a medián. Ezt a statisztikusok úgy képezik, hogy a vizsgált mutató szerint sorba állítják az elemeket, és megnézik, mi van a sor közepén. Az almás példára visszatérve ugyan az osztályban minden gyereknek átlagosan egy almája van, a medián értéke mégis nulla alma, hiszen a középen álló gyereknek nincs almája.

Az egyszerű átlag elfedi a különbségeket!

Részletes kereseti statisztikák híján a leghasználhatóbb számok a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmények felméréséből. Ez úgy készül, hogy a KSH háztartásokat keres meg, és mindenféle kérdéseket tesz fel, többek közt a bevételeikről. Ezekből az adatokból már lehet valósághoz közeli eredményeket számolni.

A lakosság 60 százaléka szűkölködik

A KSH nemcsak a háztartások bevételeire kérdez rá, hanem arra is, mennyi pénzt tartanának szükségesnek a nagyon szűkös, szűkös, átlagos, jó, nagyon jó megélhetéshez. A legfrissebb felmérés adataiból a számokat összevetve egy szó szerint rémisztő grafikon kerekedik:

Először is, a társadalom legszegényebb tizedében a háztartások fejenként havi 26 ezer forint jövedelemből éltek. Ebbe beletartozik a munkából származó kereset, nyugdíj, családi pótlék, segély, minden. Eközben a legtehetősebb rész fejenként havi 220 ezer forintból gazdálkodhatott.

A háztartások 90 százalékában kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint amennyit az átlagos szintű megélhetéshez szükségesnek tartanak. Ha a szűkös megélhetés szintjét nézzük a háztartások 60 százaléka a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott pénznél kevesebből gazdálkodik.

Magyarország leszakadt

Aki azt gondolná, hogy a magyaroknak túl nagyok az elvárásaik, és nem a zsömle túl kicsi, azt cáfolják az Eurostat adatai. Vásárlóerő-paritáson (vagyis a különböző országokban a termékek árához igazítva) a magyar mediánjövedelem Lettországéval, Litvániáéval és Horvátországéval versenyez. Bulgária szépen jön felfelé, Románia még le van maradva. Bár nem volt ez mindig így, a visegrádi országok, Csehország, Lengyelország és Szlovákia már más ligában fociznak:

Lettország is nagy lépésekkel hagyta le Magyarországot

Egyre nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség

Amiben Magyarország egész biztosan jobban teljesít, az a társadalom felső és alsó ötöde közti szakadék szélesítése. Egyszóval Magyarországon önmagában nézve is alacsonyak jövedelmek, európai összehasonlításban pedig Magyarország leszakadt régiós versenytársaitól. A tendenciákat látva lassan az a kérdés, mikor jön el a pillanat, amikor Romániával kell összevetni az adatokat.

Forrás: origo.hu