Sokat hallani manapság a bélflóra jelentőségéről, arról, hogy a bennünk élő mikrobióták - baktériumok, vírusok és gombák - kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is. A mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják, és folyamatosan kerül napvilágra, mennyire fontos szerepe van a testi folyamatokban, vagy akár az idegrendszer működésében is.
A mikrobiom génállománya legalább százszorosa az emberi géneknek
A bennünk és rajtunk élő mikroorganizmusok pontos száma jelenleg is szakmai viták tárgya, de minden bizonnyal az emberi szervezet jóval több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van. Korábbi tanulmányok még 70-es évekbeli adatokból kiindulva ezt az arányt akár 10:1-re is becsülték, ma már a legújabb tanulmányok alapján is nagyjából 1,3-szor annyi apró organizmussal élünk szimbiózisban, mint ahány sejtünk van. A velünk élő baktériumok össztömegét 1 és 2,5 kg közé becsülik. Számbeli jelentőségük tagadhatatlan, ráadásul DNS-ben mérve a mikrobióták sokszínűsége és jelentősége még szembetűnőbb: a sejtjeinkben lévő 20 000 emberi génre akár 2 milliótól 20 millióig terjedő mikrobióta gén jut, tehát genetikai értelemben 99 százalékban mikrobákból állunk.
Hogy alakul ki a bélflóra?
Az emberi test legfontosabb és legnagyobb mikrobiális közössége a bélrendszerben él. Ez a 6-8 méter hosszú rendszer ideális otthont jelent a mikrobáknak: meleg, tápanyagban gazdag és zegzugos közeg. Elsődleges tápanyaguk azok a rostok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni.
A mikrobiom születés után fokozatosan alakul ki. Az első találkozás az anya szülőcsatornájában található Lactobacillusokkal kezdődik, amelyek a csecsemő beleibe kerülve segítenek az anyatej emésztésében. Az első héten kevés törzs mutatható ki, a mikrobiológiai közösség meglehetősen instabil, és az első hónap során gyakran jelentős változások történnek. Az emberi szervezet emésztőrendszerének kialakulása során a baktériumokat mindig a környezetünkből pótoltuk. A növények levelein, a gyökereken és a magokon ugyanúgy, ahogy az állatokon, állatokban élő mikrobákat is folyamatosan fogyasztottuk, így a táplálékkal pótolhattuk az egyensúlyi mikrobiomot. Az egészséges környezet bővelkedett a baktériumok, egyéb mikroorganizmusok sokszínűségében, így felnőtt korra a bélrendszerben már legalább 1200 féle mikroorganizmus él. Az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, a gyógyszeres kezelések, az életkor és a betegségek is jelentős hatással vannak az összetételére.
A sokféleség biztonsága
Az egyik fontos vizsgálati aspektus a bélflóra gazdagsága és egyenletessége. Minél több törzs van egyszerre jelen, annál többféle funkciót tudnak ellátni, és minél több faj van jelen, annál valószínűbb, hogy két faj hasonló feladatokat lát el. Ez pedig védettséget jelent a teljes ökoszisztéma számára: ha az egyik faj kihalna, a másik továbbra is ellátja ugyanazokat a funkciókat, így a külső támadásokkal szemben is ellenállóbbak, mivel egy jól működő, összetett rendszerben a különböző fajok az összes rendelkezésre álló erőforrást felhasználják, ezért a külső kórokozóknak nincs lehetőségük megtelepedni. A mikrobiomunk sokszínűsége szinte felfoghatatlan, összetétele személyenként olyannyira eltérő, mint ahogy az ujjlenyomataink különböznek, tehát még az egypetéjű ikreké is különbözik egymástól.
A diszbiózis állapota
Bélflóránk érzékeny lakóit rohanó életmódunk, környezetünk vegyszerei, az élelmiszeripar adalékanyagai különböző mértékben károsítják, egyensúlyi életközösségüket felborítják. A növényeket nagyipari technológiával termesztjük, a talajt termővé műtrágyával tesszük, a betegségektől, kártevőktől vegyszeres technológiák – gyomirtók, növényvédő szerek – rendszerével védjük, majd betakarítás után a hosszú tárolhatóságot biztosítva tartósítjuk. Az ilyen módszerekkel kezelt takarmányokat etetjük az állatokkal is, amelyek így szintén nem mentesek a vegyipar „áldásaitól”. Amennyiben az emésztőrendszer folyamatosan kap ezekből a vegyipari behatásokból, a bélflóra mennyiségi és minőségi összetétele, valamint a “jó” és “rossz” baktériumok aránya egyaránt hátrányosan változik. Ha ez a jelenség a stresszes, civilizált életmód miatt egyéb károsodást szenved, például csökken a belek vérellátása, mely a stressz egyik jellemző kísérője, a működés tovább romlik.
A vegyipari hatások mellett az antibiotikum terápia az, amelyik drasztikusan megváltoztathatja a baktériumflóránk összetételét. Kimutatható, hogy azok között a felnőttek között, akiket életük első néhány hónapjában antibiotikummal kezeltek, sokkal több a kórosan elhízott és gyakoribbak köztük a különböző atópiás betegségekben (allergia, asztma) szenvedők.
A diszbiózis tulajdonképpen a különböző mikroorganizmusok kedvező együttélésének felborulását jelenti, amelyet egyes fajok túlzott elszaporodása, illetve egyes fontos mikroszervezetek pusztulása jellemez. Ilyen esetekben a rendszer működése zavart szenved, káros gyulladások, hasmenések, puffadások, szorulások, alul- és túlműködések fordulnak elő, valamint a metabolikus szindróma és a daganatos megbetegedések előfordulási kockázata is jelentősen megnő.
Hogyan tápláljuk bélflóránkat?
Kevesen az információ a diszbiózist helyreállító étrendről, a bélflóra helyreállítását segítő növényi rostokról. A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezet nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe, és elsődleges tápanyagot jelentenek a mikrobióták számára. Ezért a magas elsősorban a zöldség, gyümölcs, valamint a hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása a rosttartalmuk miatt kiemelkedően fontosak a bélflóra szempontjából. Olyan fermentált (erjesztett) ételek, amelyeket nem ért hőkezelés (savanyított káposzta, szójaszósz, miso, joghurt, kaukázusi kefír, egyes sajtok) fontos probiotikum források, ezek fogyasztása is hozzájárul a kiegyensúlyozottabb bélflórához. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO napi 25-38 g élelmi rost fogyasztását javasolja felnőttek számára; a magyar lakosság átlagfogyasztása nem éri el ezt a mennyiséget. Mivel a tipikus nyugati étrend a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek nagyobb aránya miatt rombolja a bélflórát, érdemes minél több természetes alapanyagot választani.
Mikrobiom – bél – agy tengely
Meglepő módon a baktérium-összetételünk megváltozása az agyunk működését is megváltoztatja. A depressziósok belének baktérium összetétele különbözik az egészségesekétől, sőt egyes kutatások azt mutatták ki, hogy probiotikumokkal, fermentált élelmiszerekkel javítani lehetett a betegek kedélyállapotán. A bélrendszer és a mentális egészség közötti kölcsönhatásban többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat. Egyrészt a bélbaktériumok maguk is termelnek olyan fontos ingerületátvivő anyagokat (szerotonin, dopamin), amelyek felszívódása kihat a hangulatunkra, másrészt néhány mikroba aktiválni tudja az emberi test leghosszabb idegét, a bolygóideget, amely a paraszimpatikus idegrendszer részeként a megnyugvásért felel. Harmadrészt pedig a bélbaktériumok hatással vannak az immunrendszerre, és így közvetetten is hatnak a közérzetünkre.
Ez a jelentősen új kutatási irány még csak most kezd kibontakozni, és rengeteg kérdésre még nincsenek egyértelmű válaszaink, bár bizonyítékok folyamatosan gyűlnek nemcsak a stressztűréssel, a depresszióval, az autizmussal, a Parkinson-kór kezelésével hanem akár a hiperaktivitással kapcsolatban is. Mai életmódunk jelentősen különbözik őseink életétől, és már számos vizsgálat eredménye is bizonyította, hogy a civilizációs betegségek jelentős része a megváltozott baktériumflórára vezethető vissza.
