Eddig a legtöbb tanulmány semmilyen bizonyítékot nem talált az arcmaszkok hatékony egyéni védőeszközként történő alkalmazására, mivel sem a fertőzést, sem pedig a fertőződést nem képesek megakadályozni.
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a SARS-2 koronavírus - legalábbis beltéri környezetben - nemcsak cseppek, hanem kisebb aeroszolok útján is terjed. Nagy pórusméretük és rossz illeszkedésük miatt azonban a szövetmaszkok nem tudják kiszűrni az aeroszolokat: az aeroszolok több mint 90%-a behatol vagy megkerüli a maszkot, és percek alatt megtelik egy közepes méretű helyiségben.
Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) által közzétett, a tavaszi influenzajárványról szóló 2020. májusi meta-analízis megállapította, hogy az arcmaszkoknak sem egyéni védőeszközként, sem forráskontrollként nincs hatása. A legújabb elemzés pedig kimutatta, hogy az új koronavírussal fertőzöttek 85%-a „mindig” (70,6%) vagy „gyakran” (14,4%) maszkot viselt. A fertőzött emberek kontrollcsoportjához képest a maszk viselése nem csökkentette a fertőzés kockázatát.
Az oxfordi egyetem Evidence-Based Medince két professzorának Tom Jefferson és Carl Heneghan epidemiológusoknak a 2020. júliusi meta-analízise szerint nincs bizonyíték a szövetmaszk hatékonyságára a vírusfertőzés vagy az átvitel ellen.
A Kelet-Angliai Egyetem (Norwich School of Medicine) kutatóinak (Paul R Hunter, Felipe J Colón-González, Julii Brainard, Steven Rushton) a Covid-19 országokon átívelő tanulmánya megállapította, hogy a maszkviselési kötelezettség nem jár előnyökkel, sőt növelheti a fertőzés kockázatát.
Az chicagói Illinois Egyetem két légző- és fertőzőbetegségekkel foglalkozó amerikai kutatójának (Lisa M. Brosseau és Margaret Sietsema) 2020. áprilisi vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az arcmaszkoknak nincs hatása a mindennapi életben sem önmagunk, sem mások védelme szempontjából..
A New England Journal of Medicine 2020. májusi cikkében az olvasható, hogy a szövetmaszkok alig vagy egyáltalán nem nyújtanak védelmet a mindennapi életben.
2020. áprilisában a Cochrane-féle meta-analízis, melyet angol, ausztrál, kanadai és szaúd-arábiai kutatók állítottak össze, azt állapította meg, hogy az arcmaszkok nem csökkentették az influenzaszerű megbetegedések (ILI) eseteit sem a lakosság, sem az egészségügyi dolgozók körében.
Kazunari Onishi, a tokiói St. Luke’s Nemzetközi Egyetem kutatója 2020. júliusában végzett tanulmánya szerint a szövetmaszkok nagy pórusméretük és általában rossz illeszkedésük miatt „nulla védelmet nyújtanak a koronavírus ellen”.
A British Medical Journal (BMJ Open) 2015-ös tanulmányában közzétették azt a tényt, hogy a szövetmaszkokon a részecskék 97%-a behatol, és növelheti a fertőzés kockázatát a nedvesség megtartásával, illetve az ismételt használattal.
Dr. Roland Schulze-Röbbecke német virológiai, epidemiológiai és higiéniai professzor által készített, 2020. augusztusi meta-analízis megállapította, hogy nincs bizonyíték a szövet arcmaszkok hatékonyságára, és azok helytelen napi használata a lakosság számára valójában a fertőzések növekedéséhez vezethet.
