Utazók – egy csöppet sem sci-fi
"Nem véletlenül ébredtek fel." – hallhattuk a tv spotokban, és olvashatjuk a film plakátjain, ami az előzetesekkel karöltve abszolút téves elvárásokat szült a filmmel szemben. Mert ezek alapján arra számíthattunk, hogy felébred ez a két utazó egy hatalmas űrhajón, majd a cselekmény során ők maguk is rájönnek arra, hogy itt bizony valami komolyabb is zajlik a hátérben, minimum egy összeesküvés-elmélet. Mindez előre el volt tervezve? A Földről végeznek valami nagyon bizarr kísérletet? Esetleg idegenek is vannak még a hajón? Bárki, aki tervezi megnézni az Utazókat, most azonnal felejtsen el bármi ehhez fogható gondolatot, mert ez tulajdonképpen egy vérbeli romantikus film.
Igen, teljesen véletlen az ébredés, a Chris Pratt által alakított gépészmérnök, Jim Preston esetében mindenképpen. Egy kis spoilerezés, hogy ne legyen féktelen az öröm: A férfi egy új élet reményében minden pénzét erre az utazásra költötte, de idő előtt ébred a mélyálomból. Kiderül, hogy még 90 év hátra van az útból, és az újrahibernálás nem lehetséges. Egy évig volt képes teljesen egyedül tengetni a mindennapjait a hatalmas űrjárón, majd végső elkeseredettségében felébresztette egyik utastársát, a Jennifer Lawrence által megformált írónőt, Aurora Lane-t, hogy túlélje végtelen magányát. A film innentől fogva egy űrtechnológiai környezetbe helyezett igazi love story.
Az Utazók egyetlen igazán fontos felvetése Jim dilemmája volt. Maradjon élete végéig magányos egy kihalt űrhajón, vessen véget az életének, vagy ébressze fel addig csodált szerelmét, és ezzel életfogytig tartó űrhajóbörtönre kárhoztassa. Ez a kérdés átíveli az egész filmet, és a főszereplők hiteles alakítása teszi igazán húsbavágóvá. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az Utazókat szívesen nézhető romantikus filmnek lehessen nevezni.
A filmben persze van egy váratlan esemény, ami megmagyarázza többek között Jim felébredését is, viszont mindez teljesen eltörpül a férfi és nő között formálódó, szélsőségek között csapongó vonzalomnak.
A film a szenzációs díszletek, olykor kifejezetten látványos vizuális effektek ellenére sem sorolható a klasszikus tudományos-fantasztikus filmek sorába, és az alapvetően egyszerű, mégis erőteljes központi problémájának köszönhetően egyszerűen nem válik unalmassá. Tehát földönkívüliek, lézerfegyverek és űrháborúk kizárva!
