Eddig nagyon kevés kutatást végeztek annak kockázatáról, hogy a gyermekeket mennyire érinti súlyosan a COVID-19. A Karolinska Intézet legújabb tanulmánya kimutatta, hogy 130 000 gyermekből csupán egyet kellet intenzív osztályon kezelni a COVID-19 miatt a március-június közötti időszakban.
Eddig több mint 80 millió ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2 koronavírust, és világszerte közel kétmillió olyan ember halt meg a COVID-19 következtében, akiknek nagy része egyéb társult betegségekben is szenvedett. Ennek okán
számos ország különböző módokon korlátozta illetve karanténba zárta az egészséges lakosságot
a fertőzés terjedésének csökkentése érdekében. Az egyik ilyen intézkedés volt tavasszal a sok közül az iskolák bezárása is. Az UNESCO információi szerint 195 ország iskoláit teljesen vagy részben bezárták. Még most is több százmillió gyermek szerte a világon nem járhat iskolába a kényszerű bezárások miatt. Ezzel szemben Svédországban az általános vagy alapfokú iskolák a kezdetektől fogva nyitva maradtak.
Eddig nem voltak adatok arról, hogy a nyitott iskolák hogyan befolyásolják az érintett korcsoportú gyermekek kockázatát. Emiatt a kutatók a Karolinska Intézetben végeztek egy vizsgálatot, hogy megtudjuk hány 1-16 éves gyermeket kezeltek intenzív osztályon COVID-19 megbetegedés miatt. Az adatok alapján 2020. március 1. és június 30. között 15 gyermek volt svédországi intenzív osztályon SARS-CoV-2 fertőzéssel.
'Ez az adott korcsoportban 100 000 gyermekre 0,77 intenzív ellátást igénylő beteget jelent,
azaz 130 000 gyermekre jutott 1 viszonylag komolyabb eset.
Négy gyereknek volt valamilyen alapbetegsége, de egyikük sem halt meg az intenzív ellátás időszakát követő 2 hónapon belül' – nyilatkozta Jonas F. Ludvigsson, az Örebro Egyetemi Kórház gyermekorvosa, a Karolinska Intézet Orvosi Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék professzora, a tanulmány szerzője. Csupán négy gyermeknek volt invazív gépi lélegeztetésre szüksége, és az intenzív osztályon eltöltött átlagos időtartam is csak 4 nap volt.
'Nagyon örvendetes, hogy a súlyos koronavírus fertőzés, amely intenzív osztályon történő kezelést igényel, rendkívül ritka a gyermekek körében annak ellenére, hogy az iskolák nyitva maradtak a járvány idején is. Az a néhány gyermek, akik súlyosabb tünetekkel került kórházba, végül mind teljesen felépült' - mondja Jonas F. Ludvigsson.
A tanulmány eredménye birtokában kijelenthetjük, hogy felesleges volt a tavaszi első hullám során az iskolák bezárása és a távoktatás elrendelése. Ugyanígy
teljesen értelmetlen és megkérdőjelezhető
az iskolaköteles gyermekek számára - az országos tisztifőorvos asszony által sem ajánlott - intézményesített maszkviselet, ami amellett, hogy rontja a koncentrációt és a tanulási képességeket, nem elhanyagolható testi és lelki egészségügyi kockázatot jelent.
