Immunrendszerünk a mikroorganizmusokkal való találkozások során folyamatosan tanul és fejlődik. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a koronavírus fertőzésen átesettek védettek lesznek a különböző mutáns vírusokkal szemben is. Sőt egyes antigén-specifikus T-sejt vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a SARS-CoV2 fertőzésen át nem esett emberek 20-50%-a - valószínűleg a más koronavírusokkal való korábbi találkozások miatt - rendelkezik olyan CD4+ T-memória-sejtekkel, amelyek felismerik a SARS-CoV2 vírust, és beindítják a szervezet védekező mechanizmusait.
Ez a T-sejtes keresztreaktivitás magyarázhatja, hogy a megfertőződöttek több mint 80%-a különösebb tünetek nélkül vészeli át a koronavírussal való találkozást.
A koronavírussal kapcsolatos vizsgálatok tehát számos érdekességre adnak magyarázatot. Így a gyermekek és felnőttek antitest válaszának legújabb elemzése például azt mutatja, hogy a 18 év alatti korosztály SARS-CoV-2 elleni IgG antitestjeinek illetve a semlegesítő antitestjeinek szintje és azok víruskötési képessége szignifikánsan magasabb, mint a felnőtteké.
A vírussal szembeni hatékonyabb antitestválasz magyarázatot adhat a gyermekek fertőzéssel szembeni erősebb védettségére.
Ezért is érthetetlen az a mostanában felvetődött ötlet (19:15-tól hallható), miszerint kötelezővé kellene tenni a gyermekek koronavírus elleni oltását.
Bár a SARS-CoV-2 elleni immunitás eléréséhez szükséges antitest- és T-sejt válaszok szintjéről és összetételéről még nem ismertek pontos részletek, a tudósok feltételezik, hogy a hatékony immunválasz kialakulásához mind az antitestek, mind a T-sejtek erős és széles válaszaira van szükség.
A T-sejtek korlátozzák a fertőzést azáltal, hogy felismerik a vírus különböző fehérje komponenseit, amelyek a fertőzött sejtek felszínén vannak jelen, és megölik ezeket a sejteket, míg az antitestek a tüskefehérjékhez való kötődéssel semlegesíti a vírust. Az immunológiai memória antitestekből, memória B sejtekből, memória CD8 + T sejtekből és memória CD4 + T sejtekből áll.
A koronavírushoz (vörös és narancs) kötődő antitestek (fehér)
Sok aggodalmat váltottak ki azok a feltételezések, amik szerint a pandémiát okozó koronavírus mutációk során kialakult változatok fertőzőbbek lehetnek, mint az eredeti. De szerencsére a kutatók mára biztató jeleket találtak a vírus gazdatest kölcsönhatás folyamatában.
A koronavírus fertőzésen átesettek vérmintáinak tanulmányozása során az immunológusok felismerték, hogy egyes immunrendszeri sejtjeinknek - amelyek emlékeznek a múltbeli fertőzésekre és reagálnak rájuk - megvannak a saját képességeik az ellenállásra a vírus mutációival szemben is. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az immunrendszer folyamatosan adaptálódik a változásokhoz.
Koronavírus tüskefehérje kapcsolódása a gazdatest sejtmembránjához
A folyamat lényege, hogy a szervezetben antitesttermelő sejtek sokasága van jelen, amelyek már a SARS-CoV-2 fertőzés kezdetén reagálnak. Idővel néhány sejt átalakul, és
olyan antitesteket kezd termelni, amelyek képesek felismerni az új vírusmutációkat is
- mondja Michel Nussenzweig, a Rockefeller Egyetem immunológusa.
Nussenzweig és munkatársai New Yorkban végeztek mintagyűjtéseket a fertőzésen átesettek körében, hogy megtudják, az immunrendszer meddig képes fenntartani védekezési képességét. Vérmintákat vettek olyan emberektől, akiket a fertőzés után hónapokkal újra pozitívan teszteltek koronavírusra.
Amit a tudósok találtak, az biztató volt. A későbbi időpontban gyűjtött vérben alacsonyabb volt ugyan a keringő antitestek szintje, de az antitesteket termelő úgynevezett memória B sejtek szintje állandó maradt, és gyors volt a felépülés. A fertőzés lezajlása után ezek a sejtek a test nyirokcsomóiba húzódnak vissza, és fenntartják a vírus felismerésének képességét.
Ha egy személy másodszor is megfertőződik, a memória B sejtek aktiválódnak, gyorsan termelnek antitesteket, és megakadályozzák a betegség újbóli fellángolását.
Utóvizsgálat során a kutatók ezeket a B sejteket klónozták, és az ellenanyagukat tesztelték a SARS-CoV-2 újabb változataival szemben. Ezek a mutációk jellemzőek a napjainkban oly rettegett és aggodalomra okot adó változatokra, mint a brit (B.1.1.7), a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (B.1.1.248.) mutánsokra.
Amikor a kutatók tesztelték ezeket a sejteket a mutált vírusok ellen, látták, hogy egyes sejtek olyan antitesteket termelnek, amelyek a mutált tüskefehérjékre reagálnak annak ellenére, hogy ezek különböznek a korábbi fertőzést okozó eredeti vírusokétól. Ez azt jelenti, hogy
a képződött antitestek az idő múlásával folyamatosan képesek a különböző vírusjellemzők felismerésére.
A vizsgálat összefoglalója megjelent a Nature januári számában.
A SARS-CoV-2 koronavírus vírus tüskefehérjéiben kialakult mutáció
A súlyos fertőzések elkerülését az immunrendszer másik védelmi vonala is segítheti: Ezek a T-sejtek. Az immunológusok szerint a T-sejtek a vírus különböző részeire is reagálnak - ellentétben a B-sejtek erősen tüskefehérje-specifikus jellegével -, és ezáltal
kevésbé valószínű, hogy becsapja őket egy mutáns alakváltása.
A legújabb március 1-jén közzétett tanulmányban olyan emberek T-sejtjeit tesztelték, akik még nem fertőződtek meg SARS-CoV-2 koronavírussal, és a T-sejt válaszukat nem befolyásolta eddig mutánsokkal való találkozás sem. Vizsgálat szerint bár a legyengült B-sejt-válasz lehetővé tehetné a fertőzés kialakulását, de a T-sejtek aktivitása megakadályozza, hogy kifejlődjön a betegség.
A vizsgálati eredmények alapján a T-sejtek válaszát nem befolyásolják a három variánsban talált mutációk, és védelmet nyújtanak az újonnan megjelenő változatokkal szemben is. Tehát az emberi populáció jelentős része sokkal védettebb, mint azt korábban gondolták, vagy amivel a média riogat...
